Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Lemondás az igazgatósági tagságról

589 tozások fedezésére nem elegendő, visszakövetelni nem lehet, szintén csak a jóhiszemű hitelezőt védi. Ily jóhiszemet a Kúria nem lát fennforogni a csődtömeggondnoknál, akinek a tömeget terhelő tartozások összegét ismernie kell és aki abban a tudat­ban vesz fel tömeggondnoki díjaira és költségeire előlegeket, hogy a tömegtártozások kiegyenlítést nyerni nem fognak. A jó­hiszem elvének tipikus alkalmazási köre a telekkönyvi jóhiszem. Ezen a ponton talán túlmessze megy a P. V. 318/1937. sz. íté let. amely olyan ingatlanilletőségekre szerzett jelzálogjognál, amely illetőségek egy másik betétbe vitettek át oly módon, hogy egy széljegyet az új betétben nem jegyeztek fel. — a jóhiszem követelménye gyanánt tünteti fel az eredeti betét megtekintését is. ha az utólag szerző jelzálogos hitelező ügyvédjének aggályai voltak. Az eredeti betét megtekintése elmulasztásának következ­tében a későbbi jelzálogjogszerző rosszhiszeműnek tekintendő és tűrni köteles a tévedésből nem széljegyzett jelzálogjog rangsori elsőbbségét. Tulajdonközösség megszüntetése iránti perben a bíróság hi­vatalból is köteles tárgyalni és tisztázni a peres ingatlanok te­lekkönyvi állását és ezzel kapcsolatban a bejegyzett terheket és azok fennállását, valamint azt is, hogy szükséges-e a jelzálo­gos hitelezőnek vagy azok valamelyikének perbevonása. Ha jel­zálogos hitelező perbevonása szükséges, ez a fellebbezési eljárás során már nem pótolható, úgy. hogy helyesen járt el a fellebbe­zési bíróság, midőn ebből a célból az ügyet az elsőbíróság elé utasította. (P. V. 2163/1937.) Az általános bányatörvény 13. £-a szerint a kutatás nem­csak az ásványoknak telepeiken való felkeresése, hanem ezen­felül azoknak olyan feltárása, hogy azokra a bányatulajdonjog adományozható legyen. Az alperes bányatársaság ilyen feltáró munkát a megtámadott bérleti szerződésben a kutatásra kikötött 3 évi idő alatt nem végzett el. Ebből a körülményből, továbbá abból, hogy alperes a szerződést a bányakapitányságnál nem mutatta be. a szerződésben engedett kőszénkutatási, kőszénbá­nyanyitási és kőszénkiaknázási jog telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges lépéseket nem tette meg. a falu közvilágítására vonat­kozó kötelezettségét nem teljesítette kellő időben: a bíróság azt a következtetést vonta el. hogy alperesnek szándékában sem áll a szénbányászatot felperesek ingatlanai alatt megkezdeni. Minthogy a bérbeadó felpereseknek az érdeke a megtámadott szerződésből az alperes előtt is nyilvánvalóan nem az volt. hogy a kutatással kikötött 3 év elmulta után csak a kikötött bér­minimumot kapják meg. hanem hogy terrágiumot kapjanak, ami

Next

/
Oldalképek
Tartalom