Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

558 tagiadnak meg, oldanak fel és nyilvánítanak érvénytelennek. Mégis a 21. §. a jelzálogjog előjegyzésének csak bizonyos eseteit zárja ki taxatív felsorolással, amiből következik, hogy a többi esetekben előjegyzést az egyességii eljárás megindítása után is lehet kérni. Élhez képest meg van engedve az előjegyzés a tlkr. 87. §-a esetében, vagyis a bekebelezéshez szükséges kellékekkel el nem látott, de a 63i. §. álltalános kellékeinek megfelelő okirat alapján, továbbá a 88. §. a) pontja esetéiben vagyis oly okiinat alapján, amely zálogjoghoz! jogcímet tartalmaz, vagy amelyben legalább általában a követelés biztosításának joga meg van engedve. Nyilván lehetetlen azt mondani, hogy az eljárás megindítása után a korábban kelt ihiányos okirat alapján helye van előjegyzésnek, a bekebelezéshez megszabott minden kelléknek megfelelő ily okirat alapján pedig nincs helye nemcsak bekebelezésnek, hanem előjegyzésnek sem. De ama azután igazán nincs semmi támpont a rendeletben, hogy az eljárás megindítása után minden telékkönyvi bejegyzést az előjegyzés színvonalára kívánt volna leszállítani. Nincs tehát más kivezető út, mint a bekebelezést megengedettnek tekinteni az eljárás megindítása után érkezett beadvány esetében is. Ha a tkr. 87. §i-a, vagy 88. §-ánalk a) pontja alá eső okiratot az adós a kényszeregyességi kérvény beadása után állítja ki ennek ugyanaz a jogú jelentősége lesz, mint amit a bekebelezési engedély tekintetében már kifejtettem. II. Hogy a kényszeregyességli kérvény beadása után kiállított okirat alapján bejegyzett jelzálogjog a hitelezőkkel szemben hatálytalan lesz, azt már kifejtettem. A korábban kiállított okirat esetére viszont nagyon plausibilis a Nyulászi Alajos álláspontja.. „Az adós (az okiratot) még olyan időben állította ki — a kényszeregyességi kérvény benyújtása előtt — amikor rendelkezési joga (szerintem helyesen szabadsága) korlátozva nem volt. A telekkönyvi bejegyzéshez pedig az adós további rendelkezésére, cselekvésére szükség nincs."4) Nyulászi szerint tehát a fennálló jogban nincs remedium azzal szemlben, hogy az adós előbb kelt, vagy előbbre keltezett engedélyei alapján a kérvény beadása után, illetőleg az egyességi eljárás folyamán a hitelezőkkel szemben is hatályos jelzálogjogok keletkezzenek. Véleményem szerint a helyzet nem ennyire sivár, de nem is ennyire egyszerű. *) Fol-ári .Jog- XIII. évf. 170. I.