Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Kuncz Ödön dr. egyetemi ny. r. tanár: A magyar kereskedelmi és váltójog

lyainak — mint amilyen pl. az. hogy senkinek több jogosítottsága nem szabad, hogy legyen e téren, mint amennyi ezzel lehetővé teendő kötelessége, stb. Végül meg kell jegyeznünk, hogy W. L. a család intézménymivoltát csak bizonyos eszmei relációnak a tagjai közt még való fennálltához köti s a tiszta (nem vagyonjogi) családjogot ennélfogva úgy határozza meg, hogy az a házassági életközösség tartania alatti személyiségi kötelmek joga; — ami bizonyára vitára fog alkalmat adni közte és azok közt, akik a házasság lényegének a személyes kapcsolat, az életközösség megszűnte után való teljes felbomlását tagadják. IRODALOM. Kuncz Ödön dr. egyetemi ny. r. tanár: A magyar kereskedelmi és váltójog. Harmadik bővített és átdolgozott kiadás. I. rész 1. fele: A kereskedő vállalata, I. rész 2. fele: Kereskedelmi társaságok. 839 oldial. Grill, 1937. Már az előszó hangsúlyozza, — nyilván a szerző tanári jellegére tekintettel — hogy a mű nem tankönyv, hanem kézikönyv. Ha azonban erre a könyvre azt mondjuk, hogy kézikönyv, még keveset, mondtunk. Olyan kézikönyvről van szó, mely nemcsak a kereskedelmi jogot, hanem az azt érintő mellékjogokat is bőven tárgyaljaAki Kuncz Ödönt ismeri, tudja azt, hogy a jogtudományok valóságos élő enciklopédiája, ki a tudomány magaslatain éppen olyan biztossággal jár-kel, mint a gyakorlati élet ösvényein és útain, vezessenek azok akár egy nagy vállalat központi irodájába, akár egy megszorult kereskedő egyezkedési tárgyalásainak helyszínére. Kuncz ebben a művében mindazt a sokfelé ágazó jogi tudását és gyakorlati ismeretét könyve szolgálatába állítja. A mű nemcsak a kereskedelmi törvény jogi és gyakorlati magyarázata, hanem a törvény tételeivel vonatkozásba hoz minden olyan lehetőséget, melyre a tételes jog nem terjeszkedik ki. így ,,A kereskedő vállalata" cím alatt az üzletet mint a forgalom tárgyát, mint vagyonösszeséget és mint a jogok és kötelességek hordozóját tárgyalja, majd az üzlet védelméről szólva kitér a végrehajtási- és csődjog hiányaira és az üzletet, mint dologi forgalom tárgyát az eladás, öröklés, haszonélvezet, bérlet, zálog és végrehajtás tárgyaképen külön-külön elemzi. A K. T.-ben olyan röviden érintett könyvek vezetéséről szóló §-ok Kuncznál szinte testet öltenek és a könyvek vezetésének, a leltár és mérleg felállításának módjáról, a könyvek bizonyító erejéről és a bizonyítás módjáról szóló fejezetek plasztikusan közlik Polgári Jog 1937. 9. sz. 3