Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7. szám - Az érdekkutatásról

433 mák játszák a vezetőszerepet és ezért a Grosschmid tanításainak az igazi érvényesülése akkor fog elkövetkezni, amikor az élet ismét megnyugszik és az individium jelentősége ismét megnövekedik. És ezen a füzőponton keresztül fonódik egybe Magyarország boldogulásának jövendő sorsa. A Magyar Jogászegylet „Sichermann Bernát Alap"-jának kuratóriuma a „Devizakorlátozások magánjoga" címen kiírt pályázatra beérkezett 7 munka közül a „Vándor" jeligéjű műnek az 1500 pengős első díjat, az „Új utak" jeligéjű műnek az 500 pengős második díjat ítélte oda s az „Igazság és világosság" jeligéjű művet 450 pengős harmadik díjban, a „Parerga" jeligéjű művet pedig dicsérő elismerésben részesítette. A bírálóbizottsági jelentés közzététele s a jeligés levelek felbontása a Magyar Jogászegylet teljes ülésében, valószínűleg szeptember végén fog megtörténni. A III. díjban és az elismerésben részesített művek jeligés levelei azonban csak a szerzők jelentkezése esetén és hozzájárulásukkal bontatnak fel. A pályaművek szerzői, vagy megbízottaik a benyújtáskor kapott átvételi elismervények visszaadása ellenében a kuratórium titkáránál (Budapest, Akadémia u. 18. IV. 15. tel.: 114—396) előbb is átvehetik pályaműveiket. A bírálóbizottság ajánlja a szerzőknek, hogy az 1936. vége óta bekövetkezett fejleményeiknek és változásoknak, valamint a titkárnál megtudható bírálói észrevételeknek figyelembevételével dolgozzák át s egészítsék ki munkáikat azok netaláni kinyomatása előtt. Az átdolgozásnak a pályadíj odaítélése utáni megtörténtét a munka előlapján, vagy előszavában szíveskedjenek kitüntetni. Az első díjat nyert mű szerzője is szabadon rendelkezhetik művével. A pályázati feltételekben erészben foglalt korlátozás alól a Magyar Jogászegylet elnöke a kuratórium javaslatára felmentést adott. Az érdekkutatásról. (Magánjogi tanulmány. Irta: dr. Kauser Lipót). Irodalmunkban témaként az érekkutató jogutdomány Nizsalovszkynak a debreceni egyetem sorozatában megjelent tanulmányában szerepel. Itt-ott történt az érdekkutató irányzatra utalás, a tübingai iskola egyik-másik követőjének könyvéből vett idézet is olvasható hébe-hóba, de rendszeres megbeszélésben eddig az irányzat Nizsalovszky említett tanulmányait leszámítva, nem részesült. Minden esetre figyelmet érdemlő tehát Kauser tanulmánya, amely nyilt szembehelyezkedés, helytelenítő kritika az érdekkutató jogtudománnyal szemben. Kauser érdekes egyéniség. Erős, filozofikus hajlamú és színezetű, ezen belül a logikára esküvő és a logikára építő gondolkodó. IRODALOM.