Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Utóirat. "Szászy-Schwarz Gusztáv emlékezete"

131 És ez is épen vitéz Moór Gyula, a szigorú kritikusa. Moór ugyanis hatalmas könyvében nemcsak összeállítja és ismerteti a jogi személyre vonatkozó eddigi elméleteket — érdekes összeállítást ad, amely Szászy-Schwarz szellemes összeállításának a részletes kiegészítése — és nemcsak beható kritikát gyakorol rajtuk, hanem mindezek konkluziójaképen maga is felállít egy elméletet, egy szerinte új konstrukciót, a jogi személyről, arról, hogy a jogi személy voltaképen mi, sőt úgy véli. hogy ez a konstrukciója az egyedül helyes, és hogy e konstrukciójával ő végleg meg is oldotta az érdekes és nehéz problémát. Nos, épen ez az új elmélete az, amelyről úgy látom, hogy a Szászy-Schwarz, általa úgy lekritizált, elmélete egy részének az alapján áll. Moór ugyanis azt tanítja, hogy a jogi személy két elemből áll, egyfelől egy ..beszámítási pont"-ból, amely mintegy jogi centrum, másfelől ennek képviselőiből, akik természetesen csak emberek lehetnek, és akiknek, mint ilyeneknek, cselekményei, illetve ezek joghatásai, épen mert képviselők cselekményei, nem náluk, a cselekvőknél, hanem az általuk képviselt „beszámítási pont"-ban, e „beszámítási pont"-ra, hatnak. Ez a két elem teszi ki szerinte a jogi személyt. E kettőn kívül van még aztán nála is a desztinatárius. aki szintén lehet ember, de lehet más is. Moór szerint a jogi személy nem egyéb, mint a természetes embernél is lehető, de ott kivételes, képviseleti elvnek az érvényesülése. Moórnak ez a konstrukciója azonban nem mond ujat. Bárhogy veti is el Moór Szászy-Schwarz theoriáját. végeredményben ez az ő theoriája nem egyéb, mint a SzászySchwarz theoriájában levő elgondolás egyik részletének más szavakkal, a célvagyoniság szó elkerülésével, a kifejtése. Tudjuk. Szászy-Schwarz tanítása az. hogy a jog centruma nem az ú. n. jogalany, hanem a cél, a célnak szolgáló vagyon, a célvagyon (e helyett helyesebbnek tartom ..az érdekkör" megjelölést), és hogy ennek a célnak, ennek a célvagyonnak. az élvezőin, a desztinatáriusain, kívül — akik rendszerint emberek, de lehetnek mások is — ép úgy mint a gyámság vagy gondnokság alatt álló embernél, vannak olyanok — akik viszont csak emberek lehetnek —, akik e célvagyonnal rendelkeznek, akik a célvagyonra vonatkozó cselekményeket elvégzik, az ügyleteit megkötik stb. Nyilvánvaló, hogy Moór ..beszámítási pont"-ja lényegileg nem más. mint formális megjelölése annak, amit Szászy-Schwarz vagyoni centrumnak, érdekcentrumnak mond. Amint az több kijelentéséből megállapítható, lényegileg Moór maga is érdekcentrumnak fogja fel a maga beszámítási pontját. Amit pedig ő ,,képviselet"-nek mond, az meg nem egyéb, mint az, amit Szászy-Schwarz e célvagyonnal való rendelkezésnek nevez. Meg-