Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A német részvényjogi reform

105 utóbbi eset nem forog fenn, úgy a mellékbeavatkozó fellebbezé­sét felülvizsgálati kérelemnek kell elbirálni akkor, ha a peres felek maguk ugró felülvizsgálat benyújtásában állapodtak meg. A mellékbeavatkozónak a fellebbezésben foglalt és a tényállásra vonatkozó támadásai tehát figyelembe nem jöhetnek (P. IV. 3777 1936.). Kártérítési igény puszta fentartása egymagában nem minő­síthető a joggal való kérkedésnek, amellyel szemben az ahhoz való jog fenn nem állásának bírói megállapítása szükségesnek mutatkoznék (P. VI. 2259/1936.). Ha az ítélet szóban kihirdetett indokolása az írásba fog­lalt indokolástól el is tér, a jogorvoslat szempontjából mégis az írásba foglalt indok az irányadó (P. I. 3063/1936.). Jogorvoslat visszavonása esetében a megtámadott ítélet jog­erőre emelkedése csak a visszavonás napjával következik be és innen folyik a teljesítési határidő is. (Pk. V. 4101/1936.) Nincs perjogi akadálya annak, hogy perújítási eljárásban is új kereset legyen megindítható — az adott esetben az alapper­ben nem érvényesített nyugdíjrészletekre (P. IV. 4018/1936.). A házasságot érvénytelenítő ítélet ellen csak a házasság fennállása kérdésében nincs helye perújításnak, helye van azon­ban, amint ez egyrészt magából a törvényből, másrészt az Indo­kolásból kitűnik, vagyonjogi kérdésben, így a nőtartás kérdé­sében (P. I. 3348/1936.) (A tavalyi évfolyamunk 244. oldalán közölt P. III. 3376/1935, sz. döntés szerint nincs helye perújí­tásnak csupán a vétkesség kérdésében.) A beismerés a házassági perben a házasság felbontása érde­kében is részbizonyíték gyanánt egyéb támogató bizonyíték fen­forgása esetén (tartós különélés, előző bontóperi iratok, stb.) figyelembe jöhet (P. lik 2515 1936.). A választott bírósági ítélet, amelyet belföldi felperes és külföldi alperes részéről megválasztott bírák a felek megállapo­dásának megfelelően külföldön hoztak meg, nem esik azonos el­bírálás alá külföldi állami bíróság által hozott ítélettel. A szer­ződő feleket kötelező bizalommal és hűséggel áll ellentétben a felperesnek az az eljárása, amely szerint a külföldi alperessel megállapodik a választott bíráskodás módjában, igénybe is vesd a választott bíróság jogsegélyét és midőn a választott bíróság döntése ránézve kedvezőtlen, annak érvénytelenségét vitatja azon az alapon, hogy az külföldi ítélet. Más azonban a helyzet kü­lönleges szervezettel biró és a felek alávetési nyilatkozatától függetlenül, önállóan működő külföldi tőzsdebíróság tekinteté­ben, mert ez az utóbbi egv tekintet alá esik a külföldi rendes bírósággal (P. VII. 2377 1936.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom