Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Magánjogi rendelkezések a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslatban

92 alakja vagy kis terjedelme miatt a szabályoknak megfelelő beépítésre nem alkalmas; elkerülhetetlen szükség esetén azonban beépítésre alkalmas telek is eljárás alá vonható. Az eljárás megindulhat kérelemre, közérdekből kérelem nélkül is; kérelemre osiak akkor, ha a kérelmezők telkük száma és nagysága szerint többségben vannak. A többségi elvet azonban teljesen áttöri az, hogy az eljárás hivatalból is megindulhat, amihez esetleg elegendő az is, ha a kisebbség vagy akár egyetlenegy tulajdonos is felhívja a hatóság figyelmét oly körülményre, amelyet az közérdekűnek minősít. A telekátaliakítási eljárás esetleg azzal az eredménnyel is járhat, hogy a tulajdonosok egy része ingatlan nélkül marad:, amely esetben azonban pénzbeli kártalanításra van igénye. Az elv az, hogy lehető kevés tulajdonos maradjon új telek nélkül. Érdekes a J.-nak az a konstrukciója, amely a kártalanítás tekintetében kényszerű közösségbe kerülőket nem hozza egymással jogviszonyba, hanem a kártalanítás csak a várostól követelhető azok részéről, akik ingatlan vagyonukat egészben vagy részben elveszítik és ugyancsak a várossal szemben vannak kártalanításra kötelezve azok, akikre a korábban bírt ingatlanuknál nagyobb ingatlan vagyon esik. Az Indokolás azonban kiemeli, hogy ,,a .kártalanításra jogosultak természetesen csak a város pénztárába befolyt összegek arányában követelhetnek teljesítést". Eljárásra itt is az építésügyi hatóság és a telekkönyvi hatóság hivatott, amely utóbbi bizonyos esetekben — pl. épületekért járó kártalanítás esetében — a kisajátítási bíróság hatáskörét is átveszi. A telekátalakítássa'l kapcsolatos kérdésekben az építésügyi hatóság egyességet kísérel meg, amelynek tárgyalására a korábbi telektulajdonosokat meg kell idézni; más telekkönyvi érdekeltek — ismét a jelzálogos hitelezőkre, szolgalomra jogosultakra stb. kell gondolni — csak miegidéz/ietők. Ha egyesség jön létre, azt jegyzőkönyvbe kell foglalni és a telekkönyvi hatósághoz kell áttenni. A telekkönyvi hatóság a telekkönyvi érdekelteket az egyesiségről értesíti azzal, hogy az ellen harminc nap alatt kifogást emelhetnek. Ha az építésügyi hatóság előtt egyesség nem jött létre, vagy az ellen valamely telekkönyvi érdekelt (kifogást emelt, az egyességet a telekkönyvi hatóság kísérli meg; ha egyesség ekkor sem jön létre, a telekkönyvi hatóság végzéssel határoz. Ez az eljárási mód sem tekinthető kielégítőnek; a jogrendszer ennél sokkalta kisebb jelentőségű ügyeket utal a mindennemű biztosítékkal körülövezett peres eljárás útjára. A 10. §. (5) bekezdése kimondja, hogy a telekátalakítást telekkönyvbe bejegyzett jog nem gátolja és ezek a jogok, „amennyiben az. átalakítás folytán meg nem szűnnek", a telektulaj dónosnak kiosztott új telket és a telektulajdonos javára megállapított kártalanítás összegét terhelik. A telekátalakítás folytán kártalanításra kötelezettek által teljesítendő fizetések határidejére nézve a J. 11. §-a a Pp, 397. §-ának megfelelő alkalmazását rendeli el. Szabály szerint tehát a fizetési határidő 15 nap, esetleg azonban ennél hosszabb is.