Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - A jogalkalmazás tudományának alapjai [Könyvismertetés]

721 galmi kellékéül a vagyonjogi érdeket jelölik meg. Mindezek aliapján a kötelem fogalma, úgy gondolom, a követfkezőkben szabatosan definiálható: kötelem minden vagyonjogot érintő jogilag szabályozott kötelezettség. Ha ezt a definíciót helyesnek ismerjük el, lehet-e kétségünk aziránt, hogy ebben a jogviszonyoknak igen tág köre van képviselve, és pedig arra való tekintet nélkül, hogy e jogviszonyok a köz- vagy magánjogok körét érintik-e? Ebből következőleg az a körülmény, hogy a kötelem fogalmát elvileg kizárólag a magánjogi terminológia használta, semmiesetre sem jelentheti azt, hogy e fogalom kizárólagosan, „lefoglaltan" magánjogi, hanem azt, hogy a közjogok területén ezideig talán nem ismerték fel a kötelemi elemeket. Az elmondottak alapján tehát azt állítom: a) hogy a kötelem nem magánjogi, hanem egyszerűen csak jogi fogalom, b) hogy világosan bukkan fel ez a fogalom minden helyes asszociációjával egyetemben a közjogi stúdiumok közül éppen a vagyonjogokkal telített pénzügyi jogban, c) hogy természetesen a kötelem fogalmának használata ennek minden „gondolati" hátterével együtt sem ,,magánjogosítja" a pénzügyi jogot, ez egy terminus puszta használatával nem is volna elérhető —, hanem egyszerűen felismeri, vagy felismerni véli anyagának szerkezeti tulajdonságait. Amennyiben a pénzügyi jognak az a meglátása, amely szóbanforgó könyvemből kiütközik, helytelen volna, akkor az nyilvánvalóan csak az itt cáfolt érvektől erősen különböző érveikkel volna megdönthető. Dr. Takács György. J>\ A jogalkalmazás tudományának alapjai. (Jegyzetek dr. Markó Jenő ilyen című könyvéhez. Magyar Jogászegylet könyvtára, 17.) A létért való küzdelem egyik rugója a haladásnak, de a kenyérért való kíméletlen és nehéz harc ideje nem kedvez sem a tudománynak, sem a művészeteknek. Korunkban az irodalmi színdarabok helyét felváltja egy külön színház-művészet, mely sokszor távol áll az irodalomtól, a természettudományok terén is inkább a gyaíkorlati technika fejlődik, mint az elméleti tudomány és az elmélet terén csak ott van nagyobb haladás; ahol azt a technika megköveteli. A jogtudomány ma nagyrészt a bírói gyakorlat gyűjtésével és esetleg rendszerbefoglalásával foglalkozik. Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Jogászegylet Kauser értékes munkája után megint olyai. könyvet adott ki, mely a jogtudomány alapvető kérdéseit veszi kritikai boncolás alá. Jól kiművelt elmélet nélkül nem lehet helyes törvényhozás és joggyakorlat, amint a technikai haladásnak az elméleti természettudomány fejlődése az alapja. A gyakorlat csak egyes esetekben ráhibázhat ösztönszerűleg arra, amit a tisztázott elmélet tudatosan és biztosan alkalmaz. Panaszkodunk amiatt, hogy újabban a jogászelem a nemzeti munka keretében háttérbe szorul, hogy még irányadó személyiségek is hajLandók a jogászt valami szavakon rágódó, mult időkből itt maradt és a haladást fékező embertípusnak tekinteni. Meg kell mondani, hogy ennek részben magunk, közöttünk a.