Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - A jogcímvédelmi teória mai állása

694 mernek, vagy nem is képesek Grosschmid fejtegetéseivel vitába szállni, hanem saját érveiket is tőle akarják Leszármaztatni. Álláspontjukat nevezetesen Grosschmid azon kijelentésére alapozzák, hogy ő maga is a tulajdonszerzés végetti megtámadás intézményét csak átmeneti jelenségnek tartja. A telekkönyv azonban nyolcvan éves fennállása alatt eléggé mély gyökeret vert, a köztudatba már teljesen átment, térjünk tehát vissza a klaszszikus telekkönyvi felfogásra. A kétszeri eladás kérdésével foglalkozó elméletek. A kétszeri eladással foglalkozó elméleteket Blau György öt csoportba osztja: Az első csoport a szigorú tkvi állásponton álló. Ezen a felfogáson van Blau György, Lőw Lóránt, Reitzer Béla és Schuster Rudolf, valamint a legrégibb gyakorlat. A második nézet a tkvön kivüli tulajdonszerzés álláspontját vallja; hívei Almási Antal és a gyakorlat túlzó ága. A harmadik Grosschmid jogcímvédelmi teóriája. Ezt fogadja el Szladits és a gyakorlat mérsékelt része. A negyedik csoport abszolút védelemben kivánja általában részesíteni a kötelmi jogokat. E felfogáson vannak a Magánjogi Törvényjavaslat régebbi szövegei és a jelenlegi tervezet 1734. §-a, végül a gyakorlatnak az az ága, amely birtokkal való megerősítés nélkül is védi a jogcímet, de nem helyezkedett a tkvön kivüli tulajdon álláspontjára. Az ötödik felfogás az MMT. 512. §-a, amely elidegenítési és terhelési tilalommal tartja megvédendőnek az első vevőt. Ezt az álláspontot védi Nizsalovszky is. Vegyük röviden sorba az egyes felfogásokat. Ad. 1. A szigorú tkvi felfogás álláspontját már nagyjában ismertettük fentebb. A részletkérdések tárgyalásánál fogunk visszatérni reá. Ad. 2. Az 55. számú teljesülési határozat óta a gyakorlat egy része a tkvön kivüli tulajdonszerzés álláspontjára helyezkedett. Ennek a felfogásnak lelkes támogatója Almási Antal is. Felfogását Grosschmid elutasítja. Emlékezzünk csak vissza arra a megjegyzésre, hogy a felismerés legalsóbb fokának tartja azt, amely nem tudja, hogy a birtokkal megerősített jogcím még nem ad tulajdont. Mindenesetre igazat kell adnunk Blau Györgynek, hogy úgy a telekkönyvi, mint a telekkönyvön kivüli tulajdonszerzés álláspontján álló elmélet logikus, következetes, önmagában zárt egész, egymással azonban öszeférhetetlenek, mint a tűz és a víz. A telekkönyvön kívüli tulajdonszerzés álláspontjára fel kell még hoznunk Szladits azon kifogását, hogy ez az elmélet nem annyira hajlékony, az esethez hozzásimuló, mint a jogcímvédelem teóriája. Ezt mindjárt illusztrálja is egy példával: „Ha a tulajdonos telkét előbb A-nak, utóbb B-nek eladja ós előbb B-nek adja át, de utóbb hibáját jóváteendő, az ingat-