Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A részvényes megtámadási joga, különös tekintettel az utóbbi évek bírói gyakorlatára

609 kintetben igazolandó, hogy a kereset indításakor és az egész per folyama alatt, hanem, hogy a megtámadott határozat hozatalakor is meg volt." Mindez azonban de lege ferenda elegendőnek nem mondható, mert hiszen megkívánható attól a részvényestől, aki a társaság érdekeit annyira szívén viseli, hogy a sérelmesnek véit közgyűlési határozat ellen megtámadással ól, hogy a közgyűlésen megjelenjék és a sérelmes határozat ellen nyomban tiltakozzék.3) A bírói gyakorlat ennek a kívánatos elvnek a megvalósításától még elég távol van, de mindenesetre örvendetes, hogy a Curia 1933. márc. 16-án hozott P, IV. 4113/ 1931. számú határozata (J. H. 1933. ápr. 10. 381.) már tartalmaz utalásokat a jelenléti kötelezettségre sőt terhéül rój ja íel a megtámadó részvényesnek, hogy a közgyűlésen meg sem jelent. ... A felperes a közgyűlésen kérhetett volna a mérleg ,,követelések" tétele tekintetében felvilágosítást. Ezt nem tette, a közgyűlésen meg sem jelent. Ekként tárgyi alapot nélkülöz az a puszta feltevése, hogy a követelések keretében kétes és behajthatatlan követelések teljes összegükben szerepelnek, nem alkalmas annak a megállapítására, hogy a mérleg felállítása a K. T. 199. §. 5. pontjának meg nem felel, következésképen a mérleg megtámadására irányuló keresetnek jogos alapja nincs. Kétségtelen, hogy e konkrét esetre vonatkozó megállapításból nem lehet általános érvényű jogelveket levonni. De ez a megállapítás is azt igazolja, hogy a Curia gyakorlatában a fenti, a Kuncz-féle tervezetben lefektetett alapelveket óhajtja követni és a joggyakorlatot abba az irányba kívánja fejleszteni, hogy a kereseti jogot csak annak a részvényesnek adja meg, aki a közgyűlésen jelen volt és a sérelmesnek vélt határozat ellen bármilyen formában is tiltakozott.4) A Kunczféle tervezet a megjelenési kötelezettségtől csak az esetben tekint el, ha a részvényes a megjelenésben jogtalanul akadályoztatott, vagy pedig a közgyűlés nem volt szabályszerűen összehíva. II. A K. T. 174. §-a csakis oly közgyűlési határozatok ellen ad kereseti jogot, melyek törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkeznek. Ugyanezt a merevséget látjuk a német részvény jogban is, ahol Staub szerint selbst wenn es die GeseUs.cha.ft zu ruinieren geeignet ist, eíne Verletzung aber von Gesetz und Satzung nicht enthált ist esr der Anfechtung entzogen." A bírói gyakorlat a K. T.-nek ezt a rendelkezését a legszorosabban értelmezi. Bármily célszerűtlennek is látszó üzletvezetés esetén is csak az esetben ad helyt a megtámadás3) lásd Kuncz: Törvénytervezet stb., 4) hasonlóan Staub, Kommentár zum H. G. G. Jeder Anwesende Aktionár sofern er gegen den Beschluss Wiederspruch zu Protokoll erklárt hat.