Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A hűtlen elhagyás mint relatív bontóok

602 gyásra alapított relatív hatályú bontóigényre vonatkozik; mindazonáltal ennek az igénynek érvényesíthetősége szempontjából sem jelenthet kevesebbet, mint azt, hogy hűtlen elhagyás esetében a 80, §. a) pontjára alapított keresetet legkésőbben attól a naptól számított hat hónap múlva kell megindítani, amely napon az elhagyó házasfél az életközösséget helyreállította, vagy erre irányuló készségét kifejezte. Ugyanez következik a 83. §. miniszteri indokolásából is.19) Az a szabály, hogy a házasságjogi állapotdelictum elévülése az állapot megszűnte előtt meg sem kezdődik, büntetőjogilag tételesen is kifejezést nyert a kettős házasság tekintetében az 55. sz. T. H.-ban.20) Nyilván lehetetlenség, hogy a legsúlyosabb beszámítás alá eső házassági kötelességsértés — amely egyben hivatalból üldözendő bűntett — a bontóigény szempontjából még a második házasság fennállása alatt elévülhessen és az első házastárs a házasság felbontását csupán kerülő úton, a H. T. 79. §,, vagy a 80. §. d) pontja alapján szorgalmazhassa; már pedig a cikkíró úr álláspontjának következetes keresztülvitele erre az eredményre vezetne. b) Kifogásolja a cikkíró úr azt is, hogy a bírói gyakorlat a 80. §. c) pontja alá vonható esetekben is (főként iszákosság és ágyasság) az erkölcstelen élet megátalkodott folytatását hat hónap leteltével is elfogadja kereseti tényalapként, ,,holott a házasfél, aki ily súlyos esetekben se indít 6 hónap alatt bontópert, nem részesülhet kedvezményben". Eltekintve a folytonos cselekmények elévülésére vonatkozólag az előző a) pontban kifejtettektől, amelyek kétségtelenül a bírói gyakorlat javára döntik el a kérdést, — nézetem szerint-a cikkíró úr álláspontja még a favor matrimonii szempontjából sem indokolt. ,,Az élet közönséges felfogása és tapasztalata szerint" az iszákosság és ágyasság eseteiben idomulás folytán sokkal inkább várható a vétkes fél oldalán javulás és az életközösség helyreállítása, a vétlen fél oldalán pedig megbocsátás, mint az elhagyás eseteiben; mert míg az elhagyás kifejezetten a házastárs személye ellen irányul (,,éppen veled nem akarok élni!"), addig az iszákosság mindig, az ágyasság pedig az esetek túlnyomó részében csak jellemgyengeség vagy bizonyos szenvedélyekkel szemben időlegesen csökkent ellenállóképesség eredménye. Miféle „magasabb közérdek" indokolja tehát azt, hogy a vétlen fél részére rendelkezésre álló megbocsátási határidőt megszükítsük? és a vétlen házasfelet 19) „Hogy pedig a hűtlen elhagyás felhívását a javaslat jelen (83.) §-a mellőzte, ennek indoka ezen felbontó ok természetében rejlik. Mert az a kérdés, forog-e fenn hűtlen elhagyás, vagy sem? csupán a válóper folyamán nyer eldöntést s a jogtalan távozásban rejlő magatartás éppen ennek folytonosságában és állandóságában nyilvánul és hatályosul; a kereseti jog érvényesítésére vonatkozó határidőnek kezdőpontja tehát csak a távozott házastárs visszatérésének ideje lehetne ..." L>0) ,,Kettős házasság esetében ezen viszony fennállása alatt az elévülés nem kezdődhetik meg; ez tehát csakis az utóbbi házasság megszűntének napjával veszi kezdetét."