Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - K. f. e.

594 megtartásakor voltak, mégis a kielégített és perben nem álló hitelezők sérelme nélkül. Az alperes viszont igényt tarthat a vételárra és költekezéseire, kamataival együtt, amelyeket az elárverezett ingatlanra jogszerűen fordított. Az építési vállalkozó vagyoni felelőssége ellenkező kikötés hiányában kiterjed azokra a hiányokra és hibákra is, amelyek az építési tervnek az ő, mint szakértő részéről, már a vállalkozásnál felismerhető célszerűtlen volta okából keletkeztek. (P. IV. 2478/1936.) Az a szerződés, amely szerint a hirdetési vállalat elvállalta, hogy gondoskodni fog arról, miszerint az alperesi cég áruházának nevét az ott közlekedő villamos kalauzai kikiáltsák, vállalkozási szerződés. Ez a szerződés teljesítve van, ha a kikiáltás igen sok esetben megtörténik és annak, aki ilymódon való hirdetésre ad megbízást, számolnia kell azzal, hogy egyes esetekben a kikiáltás elmarad. Ha tehát az elmaradás nem tűisok esetben történik meg, a vállalkozási szerződéstől elállani nem lehet. Egyébként a megrendelőnek kötelessége a teljesítés hiányaira a vállalkozót figyelmeztetni és a hiányok kiküszöbölésére felhívni. A megrendelő az adott esetben e kötelességének nem tett eleget, mert a vállalkozó felhívására nem jelölte meg, hogy mely viszonylatban, melyik kalauz nem kiáltotta ki a megrendelő áruházát, ennek hiányában pedig a vállalkozónak nem állott módjában a szükséges intézkedéseket megtenni. így tehát a megrendelő a szerződéstől már csak ebből az okból sem állhatott el. (P. IV. 2737/1936.) Az adott jogviszonynak vállalkozási szerződéssé való minősítése megfelel a MTJ. 1580. §-a 2. bekezdésének, amely szerint a mű, amelynek előállítására vállalkozó kötelezi magát, nemcsak dolog készítésében vagy átalakításában, hanem munkával elérhető más eredményben is állhat. Ha a sorrendi tárgyaláson az egyik hitelező nem kifogásolja a másik által felszámított követelést, utóbb pedig kiderül, hogy a követelés nem áll fenn, űgy a károsult hitelező perrel orvosolhatja az őt ért sérelmet, arra való tekitet nélkül, hogy a sorrendi tárgyaláson való kifogásolást elmulasztotta, mivel a kifogásolás is csak azt eredményezte volna, hogy perreutasítás következett volna be és így a per nem lett volna elkerülhető. (P. V. 351/1936.) Újabb döntés a peres és perenkívüli eljárás egymáshoz való viszonyáról. * A művezető, akinek a munkásfelvétel és elbocsátás is hatáskörébe tartozott, megkérdezte a munkásleányt, akar-e a