Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - K. f. e.

591 JOGGYAKORLAT. • A judikatura kiemelkedő döntései. A házasfelek megállapodhatnak az életközösségnek idegen országban vagy akár más világrészben való folytatásában és az ily megállapodásnak alapos indok nélkül való megszegése alkalmas lehet a különélésben való vétkesség megállapítására. (P. HL 1380/1936.) A bírói gyakorlat szerint a feleség nem köteles férjét idegen világrészbe követni; ez a szabály azonban csak akkor áll, ha a férj egyoldalúan tette át a házassági együttélés helyét oly messzeeső helyre, ahová őt a feleség az élet felfogása szerint követni nem tartozik, nem pedig akkor, midőn a közös lakhely ílymérvü megváltoztatásához a feleség is hozzájárul. Az a megállapodás, amely szerint a férj az esetre, ha a feleség bontóperbeli védekezésétől eláll, tartásdíj fizetésére kötelezi magát, törvénybe és jóerkölcsbe ütközik. Az ennek folytán előálló semmisséget a kir. Kúria hivatalból észleli. Ha azonban a házasság jogerős felbontása után a férj megígéri, hogy a lejárt részleteket megfizeti, ez egyrészt magában foglalja a jövőre járó szolgáltatás teljesítésének megigérését is, másrészt azonban ezáltal az eredetileg semmis szerződés érvényessé válik. (P. III. 5716/1936.) A quod ab initio vitiosum est, non potest convalascere elvének áttörését nem látom indokoltnak. * A telekkönyvi rendtartás 148. §-a a törlési keresetet csak anyagi jog oltalmára adja meg. Ennek a szakasznak a 424. sz. E. H.-ban elfogadott értelmezése az, hogy alaki jogi sérelmeket törlési perrel orvosolni nem lehet, hanem ezek reparálására a bejegyzést rendelő végzés elleni felfolyamodás szolgál. Az adott esetben az adóst a bíróság arra kötelezte, hogy a devizarendeletek korlátain belül 4450 angol fontot és kamatait megfizessen; a Magyar Nemzeti Bank megengedte, hogy az adós a marasztalási összegnek megfelelő pengőösszeget letétbe helyezhesse. Az a kérdés, vájjon az ítélet és a Magyar Nemzeti Bank levele alapján a bekebelezés el volt-e rendelhető, törlési per tárgyává nem tehető alaki jogi kérdés. (P. V- 1422/1936.) A bérleti jogviszonyból folyó használati igény nem alkalmas annak megakadályozására, hogy a bérbeadó hitelezői az ingókból magukat kielégíthessék és így ezen az alapon igényper indításának nincsen helye. (P. V. 2203/1936.)