Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Jogellenes cselekményért való magánjogi felelősség

578 parancsot teljesítő cselekmény nem jogellenes; de nem azért nem jogellenes, mintha a jogellenesség ki volna zárva azon az alapon, hogy a cselekmény fellebbvalói parancson nyugszik, hanem azért, mert a cselekmény a kiindulás szerint sem megjelenésében, sem végrehajtásában nem volt ellentétes a joggal, tehát nem is volt kizárandó jogellenesség. Helytelen továbbá az is, hogy amikor Angyal a továbbiakban a nem jogszerű parancs beszámításának kérdését vizsgálja, a parancsot foganatosító részén a beszámítást csak az általunk b) alatt tárgyalt esetben zárja ki (tévedés miatt vétkesség hiánya) és nem vizsgálja az általunk a) alatt tárgyalt esetet, melyben a beszámítás a parancsot foganatosító részén úgyszintén ki van zárva. A következőkben a jogellenes cselekményért való felelősség eseteit áttekinthetőség és szemléletesség végett ábrázolni fogjuk és a felelősségnek fentebb felsorolt tényezőit, elemeit a következőképen jelöljük: É = jogilag védett érdek. Cs = jogellenes érdeksértő cselekmény. K = a cselekvő és cselekmény közti fizikai (kauzális) kapcsolat. A = a jogalany, aki a cselekményt létrehozza. F = a jogalany, akinek a cselekmény beszámíttatik. B = a beszámítás jogi kapcsolata a cselekmény és azon jogalany között, akinek a cselekmény beszámíttatik. Az előzőkben már említettük, hogy egy jogalany lehet felelős a saját, vagy harmadik személy jogellenes cselekményéért. 1. A saját jogellenes cselekményért való felelősség a megelőzőkben felsorolt tényezőkből, mint feltételekből tevődik össze s így ábrázolható: AF O K B Ocs Bármilyen elem hiánya esetében a beszámítás jogi kapcsolata nem létesül, amikor a tényleges helyzet a következő: AO ÉO Ocs 2. A harmadik személy jogellenes cselekményéért való felelősség az előbbi esettől abban különbözik, hogy az (F), akinek a cselekmény jogkövetkezményei beszámíttatnak, a cselekvőtől (A) különböző személy; ezen belül ismét két eset lehetséges,,