Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Emlékkönyv Meszlény Arthur születésének 60. évfordulójára [Könyvismertetés]

553 Beck Salamon a szervezetjog és versenyjog kapcsolatáról értekezik. Köztudomású, hogy Meszlény irodalmi működésének egyik kiemelkedő eredménye a szervezet jog fogalmának tuda­tosítása. Beck Salamon értekezése abból indul ki, hogy a ver­senyjog is szervezet jog. A következőkben Beck vizsgálat tár­gyává teszi, hogy ebből a meghatározásból a versenyjog mely tételei vezethetők le. Berend Béla a nyilvánossághoz való jogról írt tanulmányát teszi közzé az Emlékkönyvben. A dolgozat a sajtójognak és sze­mélyiségi jognak egy határkérdésével foglalkozik, nevezetesen azzal, minő magánjogi remédiumok állanak rendelkezésére an­nak, akiről az időszaki lap csak féligazságot ír meg. Ily jogok­nak tekinthetők: a helyreigazítási jog, a válaszjog, valamint a pénzbeli elégtétel követelhetésének joga. Dezső Gyula a kártérítési felelősségek találkozásáról ír. Ugyanezért a kárért felelős lehet több személy, az egyik vét­kességi, a másik objektív felelősségi alapon; vétkes lehet és en­nek következményeit viselni köteles maga a károsult is. Dezső azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek egyrészt a károsult és felelős személyek, másrészt a felelős személyek között ma­guk közt felmerülnek annak folytán, hogy az ő felelősségük alapja nem egyforma. Fazekas Oszkár dolgozatának címe: ,,Jogos védelem és jo­gos támadás a versenyharcban". Szembeszáll a magyar joggya­korlatnak avval az irányával, amely a büntetőjogi önvédelem fogalmát átviszi a versenyjogba. Mindazok a fogalmi elemek, amelyeket a büntetőjog a jogos védelem fogalmának kiképzé­sénél ismer, a versenyjogban alkalmazhatatlanok. Az, ami a szerző által bírálat tárgyává tett gyakorlat szerint támadó cse­lekménynek minősül, igen sokszor gazdaságilag szükséges, sőt közérdekű propagálója új és hasznos ideáknak. Fürst László ,,Érdekkutatás az eljárási jogban" címmel ér­tekezik. A magánjog érdekkutató irányával (Interessenjurispru­denz) szemben a perjog célkutató (teleologische Jurisprudenz) iránya áll. Amaz legfőbb feladatát a normaalkotás módszerének átalakításában látja, emez inkább a rendszer újjáalkotására tö­rekszik. Ez azonban nem zárja ki az érdekkutatás szükségét. A jogszabály forrása nemcsak az anyagi, hanem az eljárási jog­ban a törvényhozó értékelése és a bírónak a perjogban is ku­tatnia kell azokat az érdekeket, amelyek a felmerült esetben egymással szembenállanak. Glücksthal Andor a részvénytársasági igazgatósági tagok felelősségéről írt értekezésében az igazgatósági tag felelősségé­nek pontos körülírását sürgeti. — A részvényesek felelősségre vo­nási jogát bizonyos minősített kisebbséghez kötné. — A társaság hitelezője az igazgatósági tag ellen csak másodsorban fordul­hasson. Szükséges a felelősségre vont igazgatósági tag szemé­lyes vétkességének kimutatása. — Szabályozandó a rövid elévü­lés kérdése. György Ernő ,,Az eszmei javak a fizetésképtelenségi eljá­rásban" című dolgozatában főként azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy minő szerepe van a csőd és kényszeregyességi eljárásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom