Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 8. szám - Dologi jog és telekkönyv
545 adós késedelme vétlen volt és felperes a pengőben felajánlott tőkeszolgáltatást jogfenntartással elfogadhatta volna. Ezzel az állásponttal szemben meg lehet jegyezni, hogy viszont a hitelező is csak jogával élt, midőn a pengőben való teljesítést viszszautasította. A 4500/1931. M. E. sz. rendelet 6. §-ának a tőzsdei jegyzés szüneteltetésére vonatkozó rendelkezése nem zárja el a feleket attól, hogy a külföldi pénznemben kirótt tartozás árfolyamát szabadon meghatározzák, mert hiszen tőzsdei árfolyam létében sincsenek a felek elzárva attól, hogy közös megegyezéssel más kurzust állapítsanak meg. Még kevésbbé vitatható ily megálapodás érvénytelensége akkor, midőn a szolgáltatás tárgya effektív külföldi fizetési eszköz lévén, az adós kötelezettségét belföldi pénznemben csak a hitelező felperes hozzájárulásával teljesíthette. A 300/1936. M. E. sz. rendelet ugyan nem vonatkozik a csupán belföldiek között, mint aminők a peres felek, létrejött ügyletekre, ebből a rendeletből mégis megállapítható, hogy a felár jogszerűségét elismeri és így a törvényhozó a Magyar Nemzeti Bank által megállapított árfolyamoktól eltérő kurzusok kikötését törvényellenesnek nem tekinthette. (P. IV. 1190/1936.) Dr. Vági József. y( Dologi jog és telekkönyv. A Kúria Pk. 1877/1936. számú határozatának indokolásából szó szerint idézzük: ,,A telekkönyvi jogokat érintő egyes tények és viszonyok telekkönyvi feltüntetését célzó telekkönyvi feljegyzés eseteit sem a Tkrdtt. 104. §-a, sem a 23.000/1929. I. M. rendelet 38. §-a nem sorolja fel taxatíve, hanem csak példaszerüleg. A bírói gyakorlat szerint pedig oly esetben, amidőn a feljegyzést közérdek s egyúttal nyomós forgalmi érdekek védelme indokolttá teszi, enyhít a tkv. rdts. 63. §-ában foglalt annak a jogszabálynak a szigorán, amely a telekkönyvi bejegyzések főtárgyaként a tulajdont s a korlátolt dologi jogokat jelöli meg. Ily esetekben, ha egyébként tulajdoni korlátozás a kért telekkönyvi feljegyzésnek a tárgya, — a bírói gyakorlat — a feljegyzés iránti kérelemnek — feltéve, hogy az egyéb jogszabályokba nem ütközik — helyet ad, habár a kért feljegyzés megengedése felől nem is rendelkezik kifejezetten valamely jogszabály, s habár kötelmi jogi megállapodással szabályozott tulajdoni korlátozásról van is szó. Helyt ad különösen oly esetben, midőn a tulajdoni korlátozás az anyagi jog rendelkezése szerint a tulajdonos jogutódára is kihat. ,,Helyet ad pedig avégből, hogy a korlátozás fennállásáról az ingatlan tulajdonjogát megszerezni kívánó harmadik személy a telekkönyvből a forgalom szempontjából is megkívánható megfelelő tájékozódást szerezhessen." Két megjegyzést fűzünk a határozathoz.