Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - A magyar állampolgárság tragédiája

522 esetekben is megtagadják a magyar honosság megállapítását és ridegen elzárkóznak a méltányosság alkalmazása elől. A békeszerződés a magyarság életében a községi illetőség kérdésének is sorsdöntő szerepet juttatott. A községi illetőség jogszabálya, sajnos, sok vitára szolgáltat alkalmat. Ez a bizony­talanság rendes viszonyok között is elég nagy baj, a békeszer­ződéssel kapcsolatban pedig valóságos sorscsapás lett belőle. A községi illetőség jogszabályainak a békeszerződéssel kap­csolatos értelmezésénél a lehetőségig akként kellene eljárni, hogy a magyar állampolgárság érvényben maradhasson. Ily ál­láspont lényegileg a békeszerződéssel sem áll ellentétben. Honfi­társaink irányában ne legyünk kegyetlenebbek, mint ellensé­geink. Olyan kevesen vagyunk magyarok, hogy talán még az ártatlanoknak is meg kellene kegyelmezni. Elszomorító divat kapott lábra a magyar állampolgárság kérdése körül, különösen a politikai küzdelmekben. Az ellen­felet azzal a gyanúsítással szokás szívendöfni, hogy nincs ma­gyar állampolgársága. Még ha alaptalan is a gyanúsítás, ele­venre talál. Boszuállásra alkalmasabb eszköz alig ha létezik. Kérdéses azonban, hogy a kényesebb ízléssel és különösen a hazaszeretet követelményeivel összeegyeztethető-e ez a harci modor. Nem kellene-e százszor is megfontolni, mielőtt arra a borzasztó lépésre szánjuk el magunkat, hogy honfitársunkat ki­tessékeljük a hazából. Amig nem nyilvánvaló az, hogy valaki érzésbeli alap nél­kül, pusztán aljas célokból bitorolja a magyar honosságot, addig az illető magyar állampolgárságának a megtagadása lelkiisme­reti szempontból megengedettnek nem tekinthető és különösen akkor nem helyeselhető a magyar állampolgárság hiányának a vádja, ha pusztán arra alapítják, hogy a honosság hiánya forma­hibából következett be. Ilyen támadás azt jelenti, hogy ellensé­geink segítőtársai lettünk és a békeszerződésben megnyilvánult sorscsapást, amely a magyarságot érte, magunk súlyosbítjuk. A jogászi szellem nem igen tud elnéző lenni a rendetlensé­gekkel és szabálytalanságokkal szemközt és ebben a tiszteletre­méltó buzgalmában néha aránytalanul nagy áldozatok árán sze­rez érvényt a szabályszerűségnek. Az optálásra vonatkozó eljá­rási szabályok általánosságban kifogástalanok lehetnek, de az élet néha a legtökéletesebb jogászi elgondolásokhoz sem tud al­kalmazkodni és ilyenkor a hatóságokra, valamint a bíróságokra az a föladat vár, hogy az élet és a jogszabály összeütközése esetében az anyagi igazság pártjára álljanak. A békeszerződés tekintetében az anyagi igazság az, hogy minden volt magyar ál­lampolgár, akit visszaélés szándékával alaposan gyanúsítani nem lehet, és aki semmiképpen nem nyilvánította ellenkező akara­tát, a békekötés után is magyar állampolgárnak tekintendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom