Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

55 gazdag örökös a másik gazdag örökössel ritkábban kerül szembe; a felperesek nagy része kis ember: károsult, munkavállaló, versenytárs, kisrészvényes, biztosított, akik az alperesükhöz való dávid-góliáti aránytalanságukat a törvény erejével akarják leküzdeni. A levegőben röpködő jelszavak nagyrésze a meglepetés erejével hatna arra a jogi Ríp van Winklére, aki békebeli gondolkodásával próbálna a mai problémákba beilleszkedni. Tovább folyik a harc a jognyilatkozatok kötelező ereje ellen: gazdasági lehetetlenülés, kizsákmányolás, téves feltételezés, hallgatólagos joglemondás, jogban való tévedés egyre több rést ütnek a pacta sunt servanda elvén. Az extrakontraktuális kötelmi jog jellegzetes vonása a felelősségek szigorítása, ami békében inkább kártérítésellenes gyakorlatunkat itt-ott már az ellenkező végletbe hajtja. Eszmei kár, méltányosságból eredő, pénztartozás késedelmes teljesítése miati kártérítés, köztestületek és köztisztviselők felelősségének fokozása azok az új elvek, amelyek mai bírói gyakorlatunknak a békebelitől eltérő arculatot adnak. Viszont enyhíti a kártérítési praxisnak ezt a kiélezését a salamoni ítélet: a kármegosztás, továbbá a kárenyhítési kötelezettség jogszabály erejére emelése. A gazdasági lehetetlenülés, valamint általában a tartozások válságjogi címen való csökkentése körül kifejlődött praxisnál a legfontosabb megjegyezni való az, hogy nem mélyült tovább a tavalyinál. Kiemelendő ez annyival is inkább, mivel a legkülönbözőbb jogviszonyokban kérték az adósok tartozásuk bírói mérséklését. Ajándékozási igéret, kölcsön, baleseti járadék, ügyvédi tiszteletdíj körül folyó perekben olvastunk döntéseket; a Kúria valamennyiben megtagadta a kötelezettség csökkentését. Ingatlanvételár iránti perekben a Kúria ismételten elzárkózott a gazdasági lehetetlenülés vizsgálata elől azon a címen, hogy a szerződést az egyik fél teljesen, a másik nagyobbrészt teljesítette. Családjogi és örökjogi ügyekben megmaradt a tavalyi gyakorlat: a Kúria közszerzeményt, kötelesrészt ebben az évben is mérsékelt. Bérleti ügyekben a gyakorlat ingadozó: van bérmérséklő ítélet is, ezzel szemben a Kúria ismételten megtagadja a leszállítást annak dacára, hogy a bérlő 30—40 százalékkal túlfizeti a bérleményt. A megtagadás indoka a bérlő vagyonilag szilárd, a bérleményben elhelyezett üzemének nyereséges volta, a szerződés közeli lejárta, valamint egyéb konkrét körülmények. A Kúria általában — nyilvánvalóan mult évi, kissé Liberálisabb gyakorlata ellenhatásaként — szigorúbb előfeltételekhez köti a gazdasági lehetetlenülés 'fennforgásának megállapítását, aminek egyik oka talán az, hogy a Kúria múltbeli gyakorlata folytán oly adósok is nekibátorodtak a szerződés módosítása iránti per megindításának, akiknek erre még a korábbi joggyakorlat alapelveinek helyes értelmezése mellett sem lett volna jogcímük.