Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Fegyelmi bíráskodás versenyperekben

509 még összefoglalni, mily jótékony hatást várunk a fegyelmi bíráskodástól. 1. Annak a lehetősége, hogy a bíróságok leszállíthatják hatáskörüket és az enyhébben elbírálandó általános érdekű ügyeket áttehetik a fegyelmi bírósághoz, csökkenteni fogja a versenyperek számát, mert a felperesek ilyen esetekben nem érik el céljukat. A fegyelmi bíróságok ilyen esetekben a versenytörvény szankciójánál enyhébb büntetést is kiróhatnak, sőt az alperest még az esetben is felmenthetik, ha a kifogásolt versenycselekményt elkövette, azonban enyhítő körülmények a felmentést indokolják. Ily felmentés esetében, esetleg megintés esetében is a felperes nemcsak nem érte el zaklató és kárttevő célját, nem ártott alperes hírnevének, nem okozott neki számba jöhető perköltséget, hanem ellenkezőleg önmagát kompromiitálta, minek reá nézve súlyos következményei is lehetnek. Ilyen körülmények között jogos az a feltevés, hogy a fegyelmi bíráskodás intézményesítésével az indokolatlanul, rosszhiszeműen és tömegesen megindított versenyperek áradata meg fog szűnni, vagy legalább is lényegesen le fog csökkenni. 2. Annak a lehetősége, hogy panaszok akár hatóságok, akár érdekképviseletek részéről a fegyelmi bíróságok elé vihetők, számos esetben olyan, az üzleti tisztességbe, vagy a jóerkölcsökbe ütköző cselekmény megtorlására fog vezetni, mely miatt eddig a versenyper és a költségek kockázatai miatt eljárás meg sem indult. így tehát anélkül, hogy versenyperek a rendes bíróságok hatásköréből kivonatnak, az üzleti erkölcsök megvédésének új útja nyílik meg. 3. Lehetővé válik, hogy a fegyelmi bíróság előtt oly cselekmény miatt induljon meg megtorló eljárás, mely a versenytörvény alapján eddig üldözhető nem volt, mert nem egyes versenytársaknak, hanem az összességnek és a kereskedelem vagy ipar jó hírnevének, tehát a nemzetgazdaságnak okozott kárt. Példa: egy magyar exportőr silány, romlott, meg nem felelő árut szállított külföldre. A külföldi megrendelő a neki okozott kárért törvényes lépéseket nem tesz az eljárás nehézségei, jogsegély hiánya stb. miatt és így ily súlyosan elítélendő, a magyar kereskedelem hírnevét és hitelét rontó eljárás büntetlen maradt. Előfordult, hogy a külföldi az esetet kamaránknak jelentette és a kamarának megfelelő fórum hiányában nem volt módjában a lelkiismeretlen, immorális exportőr ellen az eljárást megindítani. A fegyelmi bíráskodás lehetségessé tenné ily cselekményeknek közérdekből való üldözését. 4. A fegyelmi bíráskodás megteremtésével meg volna adva a lehetőség, hogy árrontási panaszok nem az ipari közigazgatási novellában előrelátott módon, tehát nem ka-