Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Dr. Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi jog [Könyvismertetés]

496 Takács a pénzügyi jogban felismerni vél magánjogi fogalom meghatározásokat és oly tényállításokat, amelyekből magánjogi kötelmek keletkeznek és ezért állítja fel a pénzügyi kötelem fogalmát. A kötelem szót a magánjog foglalta le. A szó mögött magánjog fogalmi meghatározásai, tehát meghatározott gondolatok rejtőznek. A szavaknak a fogalmakkal való összefüggésében mély értelem van. A kötelem fogalma alatt mást értünk, mint kötelezettség alatt. Az adózó személy állhat az adóztató hatalommal kötelezettségi viszonyban, de nem állhat kötelmi viszonyban, e szó magánjogi értelmében. A kötelem ugyanis épen azt fejezi ki, hogy nem jelent közvetlen hatalmi viszonyt valamely dolog felett, hanem személyes természetű szolgáltatást. A kötelmi jog alapja a felek akarata, mely nyilvánulhat szerződésben, egyoldalú jognyilatkozatban, vagy ,.átfordulhat" Grosschmid nyelvén szólva kártérítési kötelemmé. Egyszóval kötelem alatt a fél akaratától függő személyes jogviszonyt kell érteni. Közjogi vagy adójogi kötelmi viszony tehát, ahol a kötelezettség alapja az állami közjogi parancs, el nem képzelhető. Legalább ott, aihol az állam, mint adóztató hatalom áll szemben az egyénnel. Természetesen más az eset, ha az állam, mint vagyonjogok alanya, mint magánjogi szerződő fél áll szemben. Takácsnál a pénzügyi jogviszony aprioristikus jellegű. A viszonyt az egyén és az állam között ilyennek képzeli el, az adóeszme és a jogeszme létezéséből kiindulván. De a valóságban nem látunk sehol ilyen pénzügyi jogviszonyt. Ez tehát fictio. Ép oly fictio, mint a jogeszme, a természetjog és Rousseau contrat social-]a.. Ma már tudjuk hol van a hibája ennek a fogalmi elképzelésnek. A történetet, a jogesetet, csak mint individuális, egyszer történt esetet lehet felfogni és nem mint általános érvényű természeti jelenséget, amely utóbbi a természettudományi megismerésnek sajátja. A hiba Ott van, hogy az individuálisan megismert egyszeri jelenséget általános érvényű szabállyá akarjuk tenni. Rickert-) és Kelsen3)-re hivatkozom, akik kimutatták, hogy fictiókat termel ki az analitikai jogdogmatika, ha nem a szociológiai induktív és explikativ fogalmi megismeréssel kívánja a causalitást igazolni. Történelmileg nincs indokolva a pénzügyi kötelem kialakulása. Az adózó és adóztató közület között nálunk nem alakult ki ilyen jogviszony. A primitív államban — mondja Takács — a jogszabály még alig követi a jogeszme irányát és a hatalom többnyire az erőszak uralmát jelenti. A társadalmi harcok során azonban e harcok egyedüli céljának megfelelően a jogtételek rendje lassan közeledik a jogeszme vonalához. Ezt a fejlődési menetet természetesen a pénzügyi jogtételek rendszere is követi. Ha feltehetők, hogy lenne ilyen jogeszme, mint ahogy nincs, melyik az az időpont, amikor a tételes jogszabály az államban eléri a jogeszme irányvonalát? Ha léteznék jogeszme, akkor ez megtudná 2) Die Grenzen der Naturwissenschaftlichen Begriífsbildung. 3) KeLsen: Grenzen zwischen juristischer und socialogisdher Methode.