Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Törvénykezési illeték s az átalányrendszer

•482 gosulatlan voltának megállapításánál különös nyomatékkal esik számba. (P. Wlli. 219/1936.) Bontó és megtámadó keresetek összekapcsolhatók, azonban közülök elsősorban a megtámadó kereset bírálandó el, hacsak a per ura: a ifelperes kifejezetten nem kivánja, hogy a bíróság érdemben elsősorban a bontópert bírálja el. Ha ^azonban az egyik fél bontópert indít, amely már a ifelsőlbíróság előtt van és a másik fél által indított megtámadó per még elsőifokú elbírálás alatt áll, úgy mindkét (fél együttes kérelme szükséges ahhoz, hogy a bíróság először a bontópert 'bírálja el, bontóítéletet azonban a bíróság a megtámadó per elbírálásáig ilyenkor sem hozhat. (P. ILI. 5439/1935.). Felperes a házasságot a férj elítéltetése címén támadta meg; a férj avval védekezett, hogy feleségének apja a házasságkötés előtt tudakozódott az ő múltja felől és így az elítéltetésről tudnia kellett. A P. III. 5272/1935. sz. íeloldó végzése szerint a férjnek azt kell igazolnia, hogy a feleségnek a büntetésnemről, fogházbüntetés esetében pedig arról kellett határozott tudomással bírnia, hogy a fogházat nyereségvágyból elkövetett vétség miatt szabták ki az alperesre. A házastársak közjegyződ okiratban megegyezhetnek arranézve, hogy a háztartási költségek viselése a törvényestől eltérő módon történjék és az ily megállapodás a házasság tartama alatt is érvényesíthető bíróilag, mert a házasság megszűnéséhez csak a hozomány, hitbér, közszerzemény és végleges nőtartás iránti igények érvényesítése van kötve. (P. III. 4730/1935.). A közös lakás berendezési tárgyai mindkét házasfél közös birtokában vannak. Az a házasfél, aki kijelenti, hogy a másikhoz nem tér többé vissza, ezzel még nem mondott le a közös birtokról, mert a lemondásnak kifejezettnek kell lennie és annak érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges. (P. III. 17126/ 1936.). Ehhez az ítélethez meg lehetne jegyezni azt, hogy a birtoklás: tényleges állapot, amely nem jognyilatkozatokkal szűnik meg, hanem a tényleges állapot megszűntével. Ehhez pedig közjegyzői okiratra szükség nincs. Az ítélet folytatólag a házastársak közös birtokának kérdésével is foglalkozik. Állandó gyakorlatnak minősíti és e tekintetben utal a P. V. 7474/1929, sz. határozatra, hogy a 'házastárssal szemben a közös lakás berendezési tárgyai tekintetében elkövetett és a közös birtoklást megháborító cselekmény miatt sommás visszahelyezésnek nincs helye. A közös birtoklás állapota ugyanis csak az együttlakás helyreállítása útján volna elképzelhető, ezt pedig bírói úton kikényszeríteni még ebben a formában sem lehet. A sommás visszahelyezési per keretében nem lehetne egyébként elbírálni azt a kérdést sem, melyek azok az eltávozó házastárs személyes szük-