Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Törvénykezési illeték s az átalányrendszer

479 annyival kevésbé, mivel Csehszlovákia a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal 1919-ben kötött kisebbségi szerződésben elismerte a területén élő nemzeti kissebbségek jogait, többek között a vallás szabad gyakorlatát és az iskolaalapítás és fenntartás lehetőségét. (P. I. 1352/1936.) A kiskorú tulajdonát képező földbirtoknak a gyámhatóság részéről a Gyt. 109. §-a alapján elrendelt, illetve jóváhagyott házi kezelése esetében a kirendelt vagyonkezelő gondnok hatásköre a dolog természete szerint a gazdaság viteléhez szükséges minden ügyletre, amelyek a gazdaság szükségletének keretét meg nem haladják, külön gyámhatósági jóváhagyás nélkül is kiterjed. (P. IV. 96/1936.) Az eljegyzéstől jogos ok nélkül visszalépő vőlegény nem tartozik kártérítéssel azon a címen, hogy megtiltotta menyaszszonyának kereső foglalkozás űzését, hanem ilyen kártérítés csak akkor járna, ha a vőlegény a menyasszonyt egy már biztosított állásától tartotta volna vissza. (P. Iílll. 5281/1935.) Az a vőlegény, aki menyasszonyát fondorlatosan 8 éven keresztül tartotta tévedésben, komoly formában tett házassági Ígéretének beváltása tekintetében és ezzel a menyasszony férjhezmenési esélyét megnehezítette; aki a menyasszony szüleitől örökölt vagyont kölcsönvette és elköltötte, tudva, hogy azt nem lesz képes visszafizetni és azt nem lesz lehetséges tőle behajtani, végül, aki évek hosszú során kérészül nem közölte menyasszonyával, hogy közben megnősült: erkölcsi kár megtérítésére is 'kötelezhető, amelynek összegét a P. III. 5024/1935. sz. ítélet 2000 P-ben állapította meg. Elhagyásos bontópernél nem elég, ha a tanúsítvány csak a különválva élés tartamát igazolja, hanem oly tanuk kihallgatása szükséges, akik a házasfelek utolsó közös lakhelyén vagy az elhagyásnak más helyen történt tényleges bekövetkezésénél jelen voltak, vagy az elhagyást egyébként bizonyítani képesek. (P. Elli. 5825/1935.) Ez a döntvény nyitva hagyja azt az esetet, mi történjék akkor, ha az elhagyásnál, amely legtöbbször pillanatnyi indulatkitörés következménye, nincsen éppen két tanú jelen és arra kényszeríti a feleket, hogy a francia novellákban leírt mesterséges házasságtörésekhez hasonlóan oly ,,elhagyást" inscenáljanak, amely tanu'k jelenlétében történik. A törvény megkerülését telhát ez a gyakorlat sem teszi lehetetlenné, csupán, hogy úgy mondjuk, szigorúbb formákhoz köti. Mert ennél a szigorú bírói gyakorlatnál nehéz előrelátni, lkik lehetnek olyan tanuk, akik, ha nem voltak jelen az elhagyásnál, azt „egyébként.