Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Magyar házassági vagyonjog holland bíróság előtt

448 vágó esetek csak legújabban létesülnek, de kompetens irodalmi megnyilatkozásként idézte Tóth György kúriai bírónak fejtegetéseit: ,,. - . Ma a társ-doktor és társ-ügyvéd házaspárnál a kizárólagos férji főszerzőség meg nem áll. Itt mindkettő főszerző. Két főszerző = közszerző." (Magánjog Tára 1933. febr. szám, 17. sorsz.; ,,t. gy." szignóval.) így értve a magyar anyagi jogot, van a nőnek a -jelen esetben közszerzeményi igénye. A már foganatosított zárlat tehát ennek a biztosítására fenntartandó. Ezzel szemben a férj ragaszkodott ahhoz, hogy közszerzeményi igény nincsen. De még ha támasztható is lenne ily igény, akkor sem követelhető annak biztosítása a házasság tartama alatt (41. teljes-ülési ihat., PHT. 11.), annál kevésbbé, mert hiszen még elsőfokú ítélet sincs s így a magyar eljárási jog szerint (ppé. 51. §.) biztosítási végrehajtásról sem lehetne szó.15) Mivel pedig a szóbanforgó „házassági zárlat" lényegileg biztosítást nyújt, illetve a biztosítási végrehajtással egyjelentőségü, azt az ügy adott stádiumában még akkor is meg kellene semmisíteni, ha fennállana a felek közt a szerzeményi közösség. Ez utóbbi támadásra a nő azzal válaszolhatott, hogy a „biztosítás" kérdése csak részben magánjogi, részben azonban az eljárási jogba tartozik. Magánjogilag — a 41. TH. indokolásának utolsó bekezdése szerint,16) — a házasfelek tényleges különválása és a bontóper megindítása után már nem áll az az elv, hogy nem lehet a közszerzemény biztosítását követelni. Igaz, hogy a TH. indokolása folytatólag csak az eljárási-jogilag egyébként is ismeretes biztosítási intézkedésekre utal. Ezzel azonban nem zárja ki a biztosíték igénylésének az anyagi jog szerint más feltételek (veszély) esetén is17) megnyíló lehetőségét. Egyébként eljárási-jogilag a holland bíróság semmiesetre sem lehet a magyar procedúrához kötve, azt nem is alkalmazhatja, hanem erészben csakis a holland jogot mint lex fori-t követheti. Ha tehát holland jog szerint az analóg igény biztosítására már a bontóper megindításakor helye van a „házassági 15) A Ppé. 50. §-a szerinti biztosítási végrehajtás lehetősége is hiányzott még, ha a veszély valószínűsítettnek is vétetik: mert hiányzott a szükséges okirat. ls) Amely voltaképp rendelkező-részi erővel bír, mert hiszen a döntvény fejében álló rendelkezés kiterjedési körét szabályozza . . . Úgy teljes-űlési, mint jogegységi döntvényeinknél elég gyakoriak az ilyen, az indokok közé leforgácsolódott rendelkezés-szilánkok. 17) V. ö. Kúria, III. 2020/1934. sz„ 1935. jan. 23-án, Magánjog Tára XIV. k. 48. sorsz. — és az ott felhívott Kúria III. 4578/1921. sz. határozatot.