Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

33 A Mtj. a pactum hatályosságához okiratot kíván (1367. §)8), amelyben a vételár fizetésének határideje naptár szerint határozandó meg. Nem tartalmaz ellenben kifejezett rendelke­zést arra nézve, hogy a pactumnak a vételügylettel egyidejűleg, az átadás előtt kell-e megtörténnie. A pactum konstruktiója szerint a felfüggesztő feltétel nem az adás-vételi ügyletnek, hanem a tulaj donátruházásnak halasztó feltétele. Az adás-vételi ügylet perfekten létrejön, — de a vevő­nek a tulaj donbaadás követelésére vonatkozó joga attól függ, hogy fizetési kötelezettségének eleget tett-e. így a Mtj. 1367. §-a szerint, a kikötés . . . „nem a szerződésnek, hanem a tulaj don­átruházásnak halasztó feltétele. . Ameddig tehát e feltétel be nem következik, a vevő nem tulajdonos, — sőt lehet, hogy soha sem lasz tulajdonos, ha a feltétel nem következik be. De ha nem tulajdonos, akkor micsoda? Sem a judicaturában, sem az irodalomban e kérdéssel be­hatóan nem foglalkoztak. Általában azt szokták mondani, hogy a vevő a feltétel beálltáig csak „birtokos'. így fejezi ki magát Szászi-Schwarz Gusztáv is.9) De Schwarz Gusztávnál egyéb gondolat is feltűnik; ő t. i. a felmerült nehézséget azzal gon­dolja kiküszöbölni, hogy feltételezi, hogy az eladó és vevő kö­zött, — a vételügyleten kívül, — még egy másik ideiglenes ügy­let is létesül, amely szerint a megvett dolog, mielőtt a vevő tulajdonába átmegy, a vevő őrizetében, használatában, bérleté­ben stb. van.10) A felvetett kérdés nem egyszerű. Mert ha azt mondjuk, hogy a Vevő ,,birtokos" — még nem jelöltük meg ideiglenes jogának tartalmát, csak jogi pozícióját fejeztük ki, birtokvédelmi jogosultságára utaltunk stb. Ha azt válaszoljuk, hogy ,,a tulaj­donjog várományosa", ismét csak melléje vágtunk, mert igaz, hogy a tulajdonjog várományosa, de emellett már most ,,ex tunc" gyakorol a dolog felett bizonyos jogokat. Megoldásként csítk az a felíogás mutatkozik helyesnek, ha olybá vesszük, 'hogy az eladó és vevő között a pactum következményeként egy ideig­lenes hatályú ügylet jön létre, amely szerint a vevő a dolgot a tulaj donátruházásra vonatkozó halasztó f eltétel beálltáig, vagy a feltétel meghiúsultáig használhatja, haszonélvezheti. . . 8) Ez volt már Ptj. álláspontja is. (1129. §.) 9) L. Schwarz Gusztáv id. mű 9 .oldalán: „És ha az eladó érvé­nyesen kikötheti, hogy a vételár teljes fizetéséig semmit se adjon át, nem kötheti-e ki annál inkább, hogy a puszta használhatást, azaz a dolog birtokát adja át." 10) Az adás-vétellel kapcsolatosan ilyen megállapodásra a római jogi források is utalnak. így: I. 21. D. loc. cond. (19. 1.): Quum ven­derem fundum, convenit, ut, donec pecunia omnis persolveretur, certa mercede emtor fundum conductum -babéréit. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom