Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Közjog és magánjog a hitbizományi javaslatban

24 keresztülvihető (18. §.), de az eljárás minden szakában a bíróság dönt, még pedig az érdekelteknek a helyszínén sorozatosan és alaposan történt meghallgatása után, módot adva a jogorvoslat alapos kimerítésére. Kétlem, hogy olyan apparátus segedelmével, melyet a tagosítási rendelet bocsát a bíróság rendelkezésére,1) a bíróság ne tudna helyes ítéletet hozni, viszont kétségtelen, hogy bármely szakminiszter is csak ilyen felkészültség mellett hozhatna megnyugtató döntést. Tény, hogy a tagosítási eljárásban a javaslatban hangsúlyozott elvont természetű mozzanatok nem túlnyomóak. Vannak azonban olyan eseteink, ahol az elvont természetű mérlegelés nagyobb szerepet játszik. így ne felekezzünk meg arról, hogy a Fölbirtokrendező Bíróság életrehivása a javaslat céljához egész közelálló elgondolások megvalósítása végett történt és ezeket az elgondolásokat rögzítő jogszabályok is érzékeny jogviszonyokat vontak szabályozásuk körébe, olyanokat, melyekre szórói-szóra illik a javaslat fent idézett jellemzése. Azt pedig senki sem állíthatja, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság működése nem a tényleg 1) A tagosítási eljárásban közreműködnek: az igazságügyi-, pénzügyi-, földmivelésügyi miniszter, az állandó gazdasági szakbizottság, a földmivelésügyi miniszter által kijelölt szakképzett előadó, a földmivelésügyi miniszter által kirendelt erdészeti szakközeg, az út- és árokhálózat központi szakértője, a földmérési felügyelőség, a földmérési felügyelőség kiküldöitt mérnöke, a kultúrmérnöki hivatal kiküldöttje, az erdőfelügyelőség kiküldöttje, a járási főszolgabíró, az államépítészeti hivatal, az ármentesítő társulat, az állami mérnök, a hitelesítő állami mérnök, a telekkönyvi hatóságok, a központi telekkönyvi hivatal, az adóhivatal, az igazságügyminiszterium számvevősége, a birtokrendező mérnök, a becslő bizottság, ennek elnökéül kijelölt központi szakértő vagy gazdasági felügyelő, az ellentétes érdekcsoportok gazdasági szakértői, az ellentétes érdekcsoportok közös meghatalmazottjai, a bizalmi férfiak, a községi elöljáróságok illetve a városok polgármesterei stb, A döntést befolyásoló kérdések és figyelembe veendő körülmények: népességi, birtoklási, termelési viszonyok, főtermelési ágak, melléktermelési ágak és azok művelésének mértéke, a birtokmegoszlás, a földek forgalmi értékében előforduló ingadozások és a földek forgalmi ára, a tagosítás területén előforduló talajnemek, a tagosítással kapcsolatos talajjavítás (lecsapolás, öntözés, vízmosás megkötése, kopár terület beerdősítése, fásítás, legelőrendezés, stb.) szükségessége és lehetősége, a meglévő művelési ágak változtatásának lehetősége, indokoltsága és mértéke (legelőfeltörés, útfeltörés, erdőnek legelővé vagy legelőnek erdővé átalakítása, a legelő átcserélése, erdő, szőlő, komlós létesítése, közös vagy községi legelő megszüntetése vagy ilyennek alakítása stb.). Elvégzendők: a részletes felmérés IV. r. és V. r. háromszögelés, sokszögelés, próbaásások útján, mintaterek leírása, minőségi osztályok felállítása, az ezeket jellemző mintaföldek kijelölése, ezek pénzbeli egyenértékének meghatározása szakszerű erdőbecslés, az erdőgazdasági üzemtervek és az erdőfelügyelőség segédadatainak figyelembe vétele mellett, A munkálatokkal együtt járó térképek, jegyzőkönyvek, kimutatások elkészítése és ezek felülvizsgálása, a birtokhatárok kijelölése. Mind e résztvevők munkájának, mind e kérdések megoldásának eredője az, amit a bíró kellő mérlegelés után az érdekeltek elébe terjeszt és ezek magatartása szerint vagy egyezségbe foglalja vagy ítéletben dönti el az új elhelyezkedés módját.