Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 1. szám - Moratóriumból kibontakozás felé
17 is célja, így azokra a végrehajtás, amennyiben erről a bíróságnak hivatalos tudomása van, el sem rendelhető, mégis annak a kivételével, ha a követelés a R. 14. §-a értelmében korlátozás alá nem esik. (Budapesti ítélőtábla, P. XIV. 5482/1935/27.) Nincs olyan jogszabály vagy rendelkezés, amely megtiltaná a védett ingatlanok tulajdonosaként jelentkező gazdaadós nem védett ingatlanának végrehajtás alá yonhatását. (Budapesti ítélőtábla, P. I. 6111/1934/24.) Az elsőbíróság jogszabálysértés nélkül rendelte el végrehajtást szenvedő ingóságaira a kielégítési végrehajtást, mert annak a körülménynek vizsgálatára, hogy a védett birtokkal vagy házas beltelekkel együtt mely ingóságok védett ingóságok, — a 16.200/1933. M. E. sz. r. 13. §-a értelmében a végrehajtást foganatosító bíróság illetékes. (Budapesti ítélőtábla, P. I. 15.221/1934/20.) A bíróság csak akkor mondja ki határozatilag, hogy az érvényesített követelés végrehajtási korlátozás alá nem esik, ha a felek valamelyike ezt kifejezetten kéri. (Budapesti ítélőtábla, P. I. 15.221/1934/20.) Ha az adós ingatlanát a bíróság védett birtokká nyilvánította, a R. 9. §-ában részletesen körülírt ingóságait végrehajtás alá vonni nem lehet ugyan, de egyéb ingóságai a foglalás alól nem mentesek, azok minden korlátozás nélkül lefoglalhatok, olyan jogszabály pedig nincsen, amely a végrehajtatót arra kötelezné, hogy már a végrehajtás elrendelése iránt benyújtott kérelmében részletesen felsorolni köteles lenne, mely ingókat kíván az elrendelt végrehajtás foganatosítása során lefoglalni. Ennek a megjelölése hiányában tehát a végrehajtató a végrehajtás elrendelése iránt benyújtott kérelmével el nem utasítható. (Budapesti ítélőtábla, P. XIV. 6231/1934/6.) Ingókra a védettség ellenére is elrendelhető a végrehajtás és csak annak foganatosítása során kerül sor a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság hatáskörében annak a kérdésnek az elbírálására, hogy valamely ingóságot a R. 9. §-ában foglalt tilalom ellenére foglaltak le. (Budapesti ítélőtábla, P. XIV. 5482/1935/27.) Ha a bíróság valamely követelésre kimondotta, hogy az a védett birtokkal kapcsolatos végrehajtási korlátozások alól ki van véve, a követelés behajtása végett a hitelező az összes végrehajtási lépéseket megteheti, tehát végrehajtást vezethet akadálytalanul olyan ingókra is, amelyek egyébként a R. 9. §-ában foglaltak alapján a végrehajtás alól mentesek volnának. (Szombathelyi tsz., Pkf. 399/1935/9.) A 7100/1934. M. E. sz. r. 6. §-a nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a gazdaadósnak mennyi ingatlana van. Általában kimondja, hogy a védett birtokká nyilvánított ingatlan felszereléséhez tartozó cséplőgép, szántógép és más efféle gazdasági gép és eszköz tekintetében a R. 9. §. (*) bekezdésének alkalmazását még az a körülmény sem zárja ki, hogy a gépei vagy egyéb felszerelést más ingatlanon bérmunka végzésére is használják. Annak a kérdésnek tehát, hogy gazdaadós ingatlanait figyelembe véve van-e szüksége cséplőgépre vagy más e fajta gazdasági gépre, nincs ügydöntő szerepe. Maga az a körülmény, hogy védett gazdaadósnák ily gazdasági gépei vannak, egymagában elegendő arra, hogy azok tekintetében a védettség fennállása alatt a R. 9. §. (*) bekezdésében biztosított kedvezményben részesüljön. (Kaposvári tsz., Pkf. 2199/1935/10.) A b í z t o s í t á s í összeg az elpusztult tárgynak egyenértékét képezi, ® mint ilyen annak helyébe lép. Ezen az alapgondolaton nyugszik a hitelezők jelzálogjogának a biztosítási összegre való 'kiterjedése is. Ha már most a védettség tartama alatt az ingatlant és annak alkotórészeit a jelzálogos hitelező kielégítésükre fél nem használhatják, önként értetődik, hogy kielégítési jogukat a jelzálogjog hatálya alatt álló tárgyak helyébe lépő kárösszegre sem érvényesíthetik. (Miskolci tsz., Pkf. 2044/1934/11.) A végrehajtást szenvedők bírói foglalás hatálya alatt álló hordói, lakberendezési tárgyai, pálcái és díszpisztolyai oly tárgyaknak nem tekinthetők, amelyek a rendes gazdálkodás szabályai szerint szokásosan kerül2