Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Moratóriumból kibontakozás felé

13 intézet az okirat alapján közvetlenül végrehajtás elrendelését kérheti, a végrehajtatóra kiterjesztette is, ez a megadott jog, mint kivétel, szorosan magyarázandó s így ez csak azt jelenti, hogy a követelés per nélkül is behajtható, de nem jelenti egyszersmind azt is, hogy a végrehajtást elrendelő végzés az ítéletet pótolja, annál kevésbbé, mert az elrendelt végrehajtás a pert nem is zárja ki, amennyiben a hivatkozott alapszabályok 55. §-a értelmében az adós a végrehajtás ellen kifogásait kereset útján érvényesítheti, amikor is a követelés fennállása és összegszerűsége vita tárgya lévén, ítélettel döi el úgy ennek, mint a költségnek a kérdése. (Budapesti ítélőtábla, P. XIV. 33. 47/1935/6.) Ha az Osztrák-Magyar Bank jelzáloghitelosztálya alapszabályainak az 1879: XLV. és 1889: XXX., 1914: XXX. törvénycikkek által a Magyar Földhitelintézetre kiterjesztett és az 1924: V. t.-c. által hatályukban fenntartott 11. §. d) pontja értelmében a végrehajtató javára azt a jogot biztosította, hogy a végrehajtási árverésnek közvetlenül a végrehajtást elrendelő bíróság előtt és 'általa való elrendelését kérelmezhesse, amelyre egyébként az 1881: LX. t.-c. 146. §-a szerint az illetékes telekkönyvi hatóság volna hivatott, úgy nyilvánvaló, hogy ha az árverés elrendelése tárgyában valamely utóbb hozott tiltó rendelkezés keletkezik, abban az esetben ezt a. rendelkezést az árverés elrendelésére külön kijelölt bíróság köteles már alkalmazni, amennyiben az elintézés előtt hivatalos tudomást szerez az árverés elrendelésének az akadályáról. Ezen általános tiltó rendelkezés alól pedig a R. a végrehajtató követeléseit ki nem veszi. (Budapesti ítélőtábla, P. XIV. 12. 458/1934/5.) A védetté nyilvánítás hatálya utóárverés esetében. A 4150/1934. M. E. sz. r. 8. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a jogszabály, mely szerint a vevő az árverési feltételek teljesítése által az árverésen megvett ingatlant megszerezheti, nem a védetté nyilvánítás egyik előfeltételét jelöli ki, hanem csupán azt hangsúlyozza, hogy a védetté nyilvánítás nem jelenti egyszersmind az árverésen vett ingatlanoknak végleges megszerzését, mert az csak az árverési feltételek teljesítésekor következhetik be. A védetté nyilvánítás tehát nem eredményezi az árverési feltételek teljesítésének terhével vásárolt ingatlanok végleges megszerzését, nem hárítja el véglegesen a feltételek elmulasztásában álló vételt bontó feltételt, hanem annyit jelent, hogy addig, amíg a gazdaadós árverési vevő a védettség fenntartásához szükséges szolgáltatásokat teljesíti, az árverési feltételek teljesítése elmulasztottnak nem tekinthető. (Sátoraljaújhelyi tsz., Pkf. 167/1935/10.) Végrehajtási korlátozás alól kivett követelések. Minthogy a rendelet 4. §-a és 14. §-ának 3. pontja értelmében mást, mint ami a rendelettel megengedve van, telekkönyvileg bejegyezni nem lehet, a felek meghallgatásával azt >kell megállapítani, hogy a számlák áruhitelt, avagy más jogcímű követelést tartalmaznak-e s mennyi annak a fentebbi időközre kiszámított összege, mert csak ez lesz az az összeg, amely a R. 14. §-ának 3. pontja értelmében korlátozás alá nem esik. (Soproni tsz., Pkf. 637/1935/7.) A könyvkivonat és a keresetlevél tartalmának egybevetéséből arra kell következtetni, hogy a biztosító intézet nyilvánvalóan fizetési halasztást adott a végrehajtást szenvedőnek és ezen fizetési halasztás következtében a fizetés időpontját a már előzőleg esedékes kárbiztosítási díjak tekintetében, 1931. évi október hó 1-ében állapította meg. Az esedékesség időpontján azonban nem változtat az a körülmény, hogy a hitelező az adósnak fizetési haalsztást ad. Az esedékesség és fizetés időpontjának ugyanis nem kell feltétlenül egybe esnie. A jogi hatály szempontjából is más az esedékesség és más a fizetés időpontja. A kettő nem azonos fogalom. Az ismertetett törvényes rendelkezés