Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A végrehajtási eljárást módosító új német törvény

52 meg nem tett valorizációs jogfenntartást az ő javára suppleálja. (68. JED.) Nagyszámú ítélet foglalkozott a szerződésen kívüli kötelmekkel. A 62. JED. az ex lege járó kamatfizetési kötelezettség eseteinek számát szaporította, kiterjesztvén azt a bírói ítéletben vagy egyességben megállapított perköltségre. Az ügyvéd jogi helyzetét megnehezíti a joggyakorlat: megfosztja őt megtartási jogától rendeltetéses jószágokra nézve; kártérítési felelősségét fennforgónak mondja ki oly személyekkel szemben is, akik nem megbízói, mint azt legújabban a P. VI. 2202/1934. sz. ítélet is kimondja. (2., 10.) A vétkességből és az objektív felelősségből származó kártérítési kötelezettséghez harmadik csoport gyanánt szegődnek a vétlen károkozásért való felelősség egyre nagyobb számban megállapított esetei. (4., 7.) A bírói gyakorlatban sokszor szerepelnek az állam magánjogi helyzetével kapcsolatos problémák. A jogállam önmagára is kiterjeszti a törvény előtti egyenlőséget. Az elmúlt év joggyakorlata erre számos példát nyújt. A joggyakorlat feladni látszik az altruista állami üzemek, pl. kórházak felelősségmentességét; egyre tágabban fogalmazza az államnak közegeiért való felelősségét. Bár nem egészen ide tartozik, mégis itt említem meg, hogy a „kincstári pergátlók" körül vitás volt az idén a gyakorlat. Kívánatos lenne, ha az állammal szemben is egyre több esetben állapítanák meg bíróságaink a maguk hatáskörét, lévén a bírói út a legmegnyugtatóbb módja magánjogi viták elintézésének. (3,, 4., 5., 10.) Az eszmei kár, amely két évtizede még merőben elméleti fogalom volt, egyre több esetben foglalkoztatja bíróságainkat. A gyakorlat mindenesetre súlyosabb feltételekhez köti, mint az anyagi kártérítést. Szükséges hozzá szándék vagy súlyos gondatlanság, szükséges hozzá az, hogy annak megítélését a méltányosság is megkívánja, végül testi sértésnél a sérülésnek eltorzulást okozó volta. Emellett azonban megállapított a Kúria eszmei kárt jegyszegésnél, valamint annak javára, akit a csendőrjárőr alap nélkül kísért végig a város főuccáján. (2., 6., 7., 8.) Az év során hozott jogegységi döntvények közül kártérítési kérdésekkel kettő .foglalkozik. A 65. JED. a baleseti kártérítés tárgyául ismeri fel a károsultnak a baleset folytán elmaradt automatikus előlépés folytán kijáró jövedelemtöbbletét. A 70. JED. a tárgyi felelősség keretében is figyelembe veendőnek tekinti a sérült nem kizárólagos önhibáját. it A 69. JED. az özvegyet — bizonyos kivételektől eltekintve — már a keresetindítástól kezdődőleg kötelezi a haszonélvezete alól mentesített örökségi jutalék hasznainak kiadására, holott ez az eddigi gyakorlat szerint csak az ítélethozataltól kezdve volt kötelessége. Az eddigi gyakorlat jutalmat adott az özvegy esetleg rosszhiszemű perhúzásának.