Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Köztartozások biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés

561 van helyezve, hanem kezdettől fogva folytatják tovább az előző gyakorlatot a felek meghalgatásával és az előjegyzett összegnek szükséghez képest mutatkozó leszállításával. A gyakorlatban tehát nem okozott fennakadást az említett lapsus, de ha valaki azt kérdezné, hogy tulajdonképen milyen eljárási szabály alapján járnak el ilyen értelemben a telek­könyvi hatóságok, azt hiszem, azt kellene rá válaszolnunk, hogy a Tkrts. hatályon kívül helyezett 65. §-a alapján, amely hatá­lyon kívül helyező rendelkezést azonban bíróságaink gyakorlata ide vonatkozó részében (a Tkrts. 90. §-ával kapcsolatban) jog­szabályrontó erővel hatályában fenntartotta. Dr. Harmath Zoltán. Köztartozások biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés. Egyik alapvető rendelkezése a Jt.-nek az, hogy a jelzálog tulajdonosa, ha a jelzálogos követelés megszűnik, a jelzálogjog telekkönyvi kitörléséig a ranghellyel rendelkezhetik. (Jt. 18. és 19. §.) Célja ennek a rendelkezésnek az, hogy a jelzá­log tulajdonosa a jelzálog rangsorában új jelzálogjogot alapíthas­son. Gazdasági megokolása pedig az, hogy az ingatlantulajdo­nos a nehéz h'tel viszony ok meilett könnyebben hitelhez jusson. (Jt. 18. §. 2. bek., 1925: XV. t.-c 7 §.) A ranghellyel való ren­delkezés tehát nyilvánvalóan az ingatlantulajdonos érdekét szol­gálja, tehát őt is illeti. Nyilvánvalóan a Jt. fenti rendelkezéseinek hatása alatt, de a Jt. fenti célzatával merően ellenkező kincstári érdekekből a 16.400/1933. M. EL sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1933. évi 291. számában) a köztartozások telekkönyvi biztosításáról ren­delkező 1927. évi 600. P. M. sz. H. Ö. 8L §-át egy oly új ren­delkezéssel egészíti ki, mely szerint: ,,(6) A köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével a tulajdonos nem rendelkezhetik. (7) A köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog megszűnése esetében a községi elöljáróság (városi adóhiva­tal), illetőleg a m. kir. adóhivatal a jelzálogjog törlésére irányuló kérvényében egyúttal azt is kérheti, hogy a telek­könyvi hatóság köztartozás biztosítására a megszűnt jelzá­logjognál nem terhesebb új jelzálogjogot a megszűnt köve­telés ranghelyén jegyezzen be." Ez a rendelet szakít a köztartozások telekkönyvi biztosítá­sának eddigi rendjével. Eddig ugyanis a Kincstárnak elsőbbsége volt az ingatlan árverése és csődje esetében a jogerőre emelke­dett legutolsó árverés napjától visszafelé számított utolsó há­rom évre kivetett és esedékessé vált, az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő föld- és házadók, ezek pótlékai és járulékai, továbbá az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő egyéb köz­ségi adókra. Ez az elsőbbség megillette a Kincstárt, akár be volt az ingatlanra kebelezve, akár nem. Egyébként azonban a kir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom