Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele

558 tott exporttámogatására szolgáló kompenzációs költségmegtérítést nem fizeti meg, a bank e térítés behajtásának lehetővé tétele céljából a hitelező kérelmére a megfelelő fizetési engedélyt megadja. Ha az adós a tartozást a hitelező zárolt belföldi pengőszámlájára már befizette, a devizakiutalást az új árúhitelnyujtás igazolása mellett a hitelező kérheti. Fentiek szerint kell eljárni, ha az adós a saját devizakészletéből fizet, vagy ú. n. kompenzációs engedélye van és a fizetést ennek keretében akarja teljesíteni. Külföldi cég belföldi telepe és kereskedelmi meghatalmazottjai az illetékes kereskedelmi és iparkamara javaslatára a II. fejezet 3. pontja alatt ismertetett beszedési engedélyt kaphatnak. A kérelmeket az e célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával a kereskedelmi és iparkamaránál kell benyújtani, illetve a hitelező kérelmét a Banknál nyújtja be. A nemzetközi egyezmények (clearing-egyezmények stb.) hatálya alá eső árútartozásokra a fentiek nem terjednek ki. IV. A külföldi tartozásokra pengőben teljesített fizetésből eredő számlakövetelések felhasználásához a Bank engedélyét kell kikérni, kivéve ha a fizetett összeg a Bank engedélyével „belföldi pengőszámlán" vagy „árúforgalmi belföldi pengőszámlán" íratott jóvá. A hitelrögzítési megállapodás alá eső tartozásokra kamatbiztosíték vagy 3 %-os tőketörlesztés fejében a MNB-hoz teljesített befizetések összegét a számlatulajdonos felhasználhatja addicionális árúkivitel céljaira, külföldi utasok tartózkodási költségeire, a hitelező belföldön felmerült üzleti költségeire és a Bank esetenkénti engedélyével belföldi befektetésekre. Ugyancsak a Bank határoz az engedélyével pengőben történt kötelező tőketörlesztés mértékét meghaladó rendkívüli visszafizetésből eredő összeg felhasználása kérdésében. A hitelrögzítés alá nem eső tartozásokra teljesített fizetésekből származó megbízott pénzintézeteknél fennálló számlakövetelések felhasználása tárgyában a Bank a körülményekhez képest határoz. Zárolt számlakövetelések vagy letét tekintetében harmadik személy rendelkezési jogát bármely alakban csak a Barik előzetes engedélyével szabad előjegyezni. A vonatkozó kérelmeket a Bank iktató és kiadóhivatalában átvehető igénylési lapon kell előterjeszteni, mely két példányban nyújtandó be. A befektetés természetéhez igazodó részletes adatokat egy példányban kiállított külön iratban kell előterjeszteni. Az igényléshez rendszerint csatolni kell a számlatulajdonos nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy a felhasználni kívánt összeget a MNB. által jegyzett árfolyamon teljesítésül fogadja el. Nincs szükség erre a nyilatkozatra, ha a felhasználandó összeg szelvénye vagy kisorsolt címletek beváltásából ered, vagy ha a hitelező e nyilatkozatot a javára teljesített fizetés alkalmával már megtette. E szabályok nem zárják ki azt, hogy a Barik ezektől egyes esetekben a szükséghez képest eltérjen. Fontos rendelkezéseket tartalmaz a 152. számú körlevél végrehajtásáról kiadott utasítás. így, ha a hitelező engedélyt kér arra, hogy kamat- és jutalékkövetelését, valamint a 3%-os tőketörlesztés esedékes részletét vagy részleteit az adóstól behajthassa és az adós a hozzá intézett felhívásra kijelenti, hogy kötelezettségének eleget tenni nem tud, úgy a MNB. jogügyi osztálya az ügyet a hitelügyi osztállyal egyetértésben az Üzletvezetöség elé terjeszti. Ha az Üzletvezetőség a hitelrögzítő megállapodás 22. cikke alapján úgy találja, hogy a követelés behajtása országos érdekbe (national interest) ütközik, a behajtási engedélyt meg kell tagadni. A tőketartozásnak külön megegyezés alapján történő rendezé-