Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 9. szám - A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele
550 kult gyakorlattal és szabályai a gyakorlatban sokszor súlyos ellentéteket támasztottak a szerzők és kiadók között s ezért minden tekintetben megérett a reformra. S ha a bírói gyakorlat, valamint maguk a felek igyekeznek is kiküszöbölni a törvény hiányait, s a kiadói szerződések legtöbbször a gyakorlat követelményeinek megfelelően szabályozzák a további kiadások, a gyűjteményes kiadások, korrektúrák, változtatások stb., stb. kérdéseit, mégis fontos volna, hogy a szerzők és kiadók s evvel kapcsolatban a szerzők és színházak, valamint a szerzők és filmvállalkozók közötti viszonyt is szabályozó kiadói, valamint a színházi és filmértékesítési jogok helyesen és korszerűen szabályoztassanak és ne legyen szükség arra, hogy a törvénnyel sokszor ellentétesen a felek maguk szabályozzák a felmerülő problémákat a törvény hibáinak és hiányainak kiküszöbölése céljából. JOGALKOTÁS. Uj jogszabályok. A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele. A) Hosszúlejáratú tartozások. A kötvények és záloglevelek alapján esedékes kamatösszegeket a pénzintézetek lejáratkor pengőben kötelesek a MNB-nál letenni. A kötvények és záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök lejárt vagy lejáró kamatát és annuitását az adós (jelzálogadós) ugyancsak pengőben köteles a kötvény illetve záloglevélkibocsátó pénzintézetnél letenni. Az átszámításra a MNB által a letételt közvetlenül megelőző köznapon közzétett árúárfolyamok irányadók. (6900/1931. M. E. r.) Az 1933. február 27-én még ki nem sorsolt vagy fel nem mondott záloglevelek és más, nem államadóssági kötvények után járó és 1933. február 27.-e után esedékes kamatra a kibocsátó adós pénzintézet a záloglevél vagy kötvény névértékének 5 %-át, ha pedig a kikötött kamat 5 %-nál kevesebb, az ennek megfelelő kisebb összeget köteles a kikötött időpontokban és részletekben az MNB-nál pengőben letenni. / Ugyancsak évi 5 %-ot, de csiak a fennálló tőketartozás után köteles az adós a kibocsátó pénzintézetnél a kikötött kamat fejében a kikötött időben és részletekben pengőben letenni, amihez még az annuitásban foglalt kezelési költségnek, jutaléknak és más e féle járulékoknak ellenértéke járul. Fennálló tőketartozásnak tekintendők a kiegészített u. n. névértékes kölcsönök teljes összegükben (450/1933. P. M.). Amennyiben a kötvény vagy zálogösszegek dollárban állapíttattak meg, úgy az adós a dollárnak a Magyar Nemzeti Bank által a letételt közvetlenül megelőző köznapon közzétett árúárfolyama szerint átszámítva köteles letenni akkor is, ha a kötelezettségről szóló értékpapírban a követelés aranydollárban, vagy a dollár meghatározott időpontbeli pénzlábára utalással van meghatározva. Ez áll úgy a kibocsátó pénzintézet, mint a kibocsátóval szemben kötelezett adós szolgáltatására. Ha a letételt közvetlenül megelőző köznapon közzé-