Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Igazgatósági tagok fizetése

515 kezménnyel sem, hogy ezentúl az ő szolgálati viszonyából íolyó illetményeinek megállapításához immár közgyűlési határozat volna szükséges. De nem szükséges közgyűlési határozat az ily személy szolgálati viszonyának megszűntével újabb szerződés és ezzel járó javadalmazások megállapításához sem. Az esetek túlnyomó többségében érdemekben gazdag, vagy régen szolgáló tisztviselők, legtöbbször azonban magas állásban lévő alkalmazottakat szoktak beválasztani az igazgatóságba. — és ily esetben sem törvényi rendelkezés, sem egyéb szempont nem szól amellett, hogy az igazgatósági tagul megválasztott tisztviselő szolgálati jogviszonya más elbírálásban részesüljön. Eltekintve attól, a fentebb már kifejtett állásponttól, amely a törvény rendelkezéseiből igazolta, hogy ilyen tételes intézkedés nincsen, a 179. §-ban foglalt felsorolásnak beható vizsgálata arra is következtetést enged, hogy a törvénynek nem is volt célja és szándéka ilyen természetű kérdéseknek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe való utalása. Ha ugyanis közelebbről szemügyre vesszük a felsorolásban foglalt pontokat, azokból azt látjuk, hogy ezek egytől-egyig olyan kérdéseket érintenek, amelyek a társaság képviseletével, üzletvitelével, igazgatásával járó egyes ügyeken felülemelkedve, magasabb és universáiisabb érdekeket érintenek. A közgyűlés, mint a részvénytársaság szuverén törvényhozói szerve, hivatott megválasztani a társaság törvényes orgánumait, jelesül az igazgatóságot és a ielügyelőbizo!;íságot. Már egyéb orgánumok kirendelése és megválasztása nincs közgyűlési hatáskörbe utalva. Tehát pld. a végrehajtóbizottság megválasztása sem. Hogy a társaság számadásainak megállapítása és megvizsgálása, nemkülönben a nyereség felosztása ugyancsak kizárólagos közgyűlési hatáskörbe kívánkozik, úgy vélem nem szorul külön bizonyításra, mert egyéb megoldás, a részvénytársaságok mai struktúrájában elképzelhetetlen. Még az az irány is. amely a legújabb német reformban előretör, t. i. a Führertumnak a közgyűlés fölé való helyezése, még ez sem kíván e részben változtatni a közgyűlés hatáskörén. Ugyanez vonatkozik a fúzióra, vagy egy minden ügyletre kiterjedő kartelszerződésre, az alaptőke megváltoztatására, a felszámolás kimondására és a társasági szerződést reprezentáló alapszabályváltoztatásra. Mindezektől eltekintve a közgyűlés már csak technikailag sem alkalmas szerv olyan teendők végzésére, mint aminő társasági tisztviselők szolgálati szerződéseinek megkötése. A közgyűlés teljesen alkalmatlan, de legalább is sokkal nehézkesebb apparátus, semhogy ilyen kérdésekről tárgyalhasson, alkut folytathasson, stb. Hiszen épen azért gondoskodott a törvény külön képviseleti és ügyviteli szervről, mert a részvénytársasági közgyűlés alkatánál fogva erre a szerepre sem nem alkalmas, sem nem képes. Nyilván téves elgondoláson nyugszik az az érv. amely e