Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Igazgatósági tagok fizetése

510 Nevezetesen a főkérdés az, vájjon az igazgatósági tagsági minőség miképen befolyásolja annak az igazgatósági tagnak jogállását, aki egyszersmind szolgálati viszonyban is áll magával a társasággal.*) Az igazgatósági tagnak, magán az igazgatósági tagságon túlmenő jogállása szempontjából több kategóriáját kell megkülönböztetnünk, a) Lehetséges, hogy valaki az igazgatóságnak tagja, anélkül, hogy ezen felül bármiféle különös megbízatása, vagy szerepe volna a társaságnál. Ennek jogait és kötelességeit szabályozzák a Kt. 182. és következő szakaszai, b) Előlfordul az, hogy az igazgatóság egyik, vagy másik tagjának valamely speciális megbízatást ad oly feladat elvégzésére, amely meghaladja az igazgatósági tagsággal általában járó, szokásos munkakört. c) Egy másik kategóriába azok az igazgatósági tagok tartoznak, akik anélkül, hogy szolgálati viszonyban állnának a társasággal, akár mint végrehajtóbizottsági tagok, akár mint más, valamely különös megbízatással felruházott igazgatósági tagok tevékenykednek állandóbb jelleggel (tehát nem esetszerűen). Ezek közlött említésre méltó különösen az administrateur delegué. d) Az igazgatóságnak más tagjai megint abban különböznek a többiektől, hogy elnökei, alelnökei az igazgatóságnak, de még mindig szolgálati viszonyon kívül, e) Végül külön csoportot alkotnak azok az igazgatósági tagok, akik egyszersmind alkalmazottai is a társaságnak. Közömbös ebből a szempontból, milyen címmel és hatáskörrel vannak felruházva. Az esetek többségében, mint ügyvezető alelnök, mint vezérigazgató, helyettes vezérigazgató, vagy ügyvezető igazgató teljesítenek szolgálatot. Önként értetődik, *) Jegyzet: Hazai irodalmunkban a felvetett kérdéssel behatóan csak Kuncz foglalkozik. L. „A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata" c. mű 440—441. 1. Állásfoglalása a IV. tanács és a 844. E. H. felé hajlik. Ugyanez a felfogás nyilatkozik meg kodifikátori munkálataiban is. Nagy Ferenc és Neumann Ármin a kérdést egyáltalában nem is említik. A külföldi irodalomra 1. különösen Sövényházy Schultz Ferenc: ,,Az angol részvényjog jellegzetességei és tanulságai" 34. old. A francia jogterületre különösen Lyon Caen és Renault: Traité de droit commercial 1929, 244. oldal. A svájci jogra vonatkozólag Schneider—Trick: Kommentár. (Jellemző, hogy a svájci joggyakorlatban beható keresés dacára 60 év alatt egyetlenegy hasonló esetet sem találtam.) Az osztrák jog szempontjából említésre méltó, hogy külön szabályuk nincs ugyan, de az 1899. évi Reichsgesetzblatt 175. számában megjelent Aktienregulativ tartalmaz erősen közvetett jellegű intézkedéseket, amelyek folyományaképen ott ez a vita úgyszólván fel sem merülhet. (L. különösen ennek 38. §-át.) Szándékosan mellőzöm a külföldi irodalom részletes ismertetését azért is, mert ezek nem befolyásolhatják a hozandó jogegységi döntést, tekintettel a jogszabályok különbözőségére és a társasági organizációbeli eltérésekre. Ugyancsak nem kívántam foglalkozni a kérdéssel, de lege ferenda, mert ez sem jöhet figyelembe a döntésnél.