Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Az eredeti érvénytelenség okából törölt jelzálogjog ranghelyével rendelkezés

489 állított ki. Ha a kérelmező nem tartózkodik abban az országban, ahova a kérelmet intézi, a szegénységi bizonyítványt annak az országnak valamely diplomáciai vagy konzuli tisztviselője hitelesíti ingyenesen, ahol az okmányt használni kell. Dr. P—ö. Az eredeti érvénytelenség okából törölt jelzálogjog ranghelyével rendelkezés. A „Polgári Jog*"' szeptemberi számának 433. lapján B. S. állást foglal a jelzálogjogi kommentárom 60. lapján olvasható azzal a megállapításommal szemben, hogy az eredeti érvénytelenség címén törölt jelzálogjog ranghelyével a tulajdonos nem rendelkezhetik. Mielőtt a kérdés érdemére rátérnék, meg kell állapítanom, hogy a kommentáromban nem azt írtam, hogy az ilyen törlés esetében a múltban fennállott követelés léte van tagadásba véve, hanem egyszerűen azt állapítottam meg, hogy ilyenkor a törlés nem a követelés megszűnése és nem is lemondás alapján következik be. Ezt a negatívumokra korlátozott megállapításomat ezúttal is fenntartom, annyival is inkább, mert nagyon is lehetséges, hogy az érvénytelenül bejegyzett állítólagos jelzálogos hitelezőnek van követelése, amely esetleg még a törlés után is fennmarad. Érdemben úgy látom, hogy B. S. ezúttal olyan erősen állította szemlélődésének Blickpunktjába a locus elméletet, az értékzóna elméletet és az Interessenjurisprudenzet, hogy a felvetett kérdésben a legfontosabb: az eredeti érvénytelenség lényege homályban maradt előtte. Mit aliegál az. aki a jelzálogjognak eredeti érvénytelensége címén törlési igényt támaszt? Egyszerűen azt, hogy az a jelzálogjog, amelynek létezését a telekkönyv mutatja — nincsen. A telekkönyv az anyagi jog szerinti valóságos állapottal egy érvénytelen bejegyzés következtében ellentétbe került. Es mi az eredeti érvénytelenség címén való törlés? Az érvénytelen bejegyzés előtti állapotnak a viszszaállítása, helyesebben a telekkönyvnek az érvénytelen bejegyzés ideje alatt is fennállott jogi helyzettel összhangba hozása. Azt hiszem, hogy B. S., aki már sokszor bizonyította, hogy a Grosschmid-féle tanok igen alapos ismerője, az eddig előadottak alapján is visszajut a szerintem egyedül helyes vágányra, mégis mások — hogy úgy mondjam, ezen a területen gyengébbek — kedvéért célszerűnek tartom a gondolatot továbbfűzni. El lehet-e azt képzelni, hogy az ingatlantulajdonos azt állítsa, hogy egy bejegyzett jelzálogjog nincsen, mert érvénytelenül volt bejegyezve és, amikor ezt elhiszik neki.