Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A kereskedelmi és ipari verseny

19 lehetséges, ha az állam a kereskedelem és az ipar legfontosabb eivét, azok szabad gyakorolhatását a legnagyobb mértékben tiszteletben tartja, mert a szabad kereskedelem és ipar a legalkalmasabb arra, hogy az áralakulásokat kedvezően befolyásolja. Az államnak vitális érdeke, hogy polgárai megelégedettek legyenek, mert valamint az egyén csak úgy tudja megszerezni embertársai megbecsülését, ha rendes életmódjával és viszonyainak rendezettségével a haza hasznos polgárává lesz, azonképen az állam is csak azzal biztosíthatja magának a többi állam megbecsülését, ha polgárainak életkörülményei és azok rendezettsége a külföld előtt azt a tudatot képesek ébreszteni, hogy az ország dolga rendben van, és a szomszédai helyztét és létalapját veszélyeztető kilengésektől tartani nem kell. Ebben pedig fontos szerepet játszik a kereskedelem, természetesen a tisztességes kereskedelem, amely magasabb etikájával és erkölcsi világnézletével a jogrend alapjának egyik legfontosabb pillére. Sajnosán tapasztaltuk azonban, hogy a hazánkat oly súlyosan érintő világháború s az azt követő forradalmak olyan válságos gazdasági helyzetet teremtettek, amely a gazdasági élet minden ágában bomlasztó hatást idézett elő. A szomorú békekötések az államokat oly mérvben eltávolították egymástól, ami a béke boldog éveiben elképzelhető nem volt. Határaikat védvámokkal és más korlátozó intézkedésekkel szorosan elzárták egymás elől. Gondosan őrködnek afölött, hogy az egyik állam ne szállíthassa be termelési és gyártási feleslegeit a másik állam területére, és hogy viszont attól minél kevesebb árút vásároljon és hozzon be a saját országába. Ez természetesen a belkereskedelemben is érezteti hatását, mert más okok mellett szintén egyik tényezője annak, hogy az állam polgárai elszegényedtek, s az elszegényedés következtében a belkereskedelem is szükségszerűen visszafejlődésnek indult, A béke boldog éveiben virágzó ipar és kereskedelem, amely a tisztességes üzletmenet mellett az azzal foglalkozóknak megfelelő és biztos megélhetést biztosított, a nyomasztó gazdasági viszonyok következtében épúgy elvesztette azt a biztos létalapját, amely megbízhatóságának bázisa volt. mint a gazdasági élet egyéb ágai, és bizony igen gyakran olyan térre terelődött, amely a tisztességes kereskedelem és ipar körén túllépett és azzal nem törődve, minden áron való létfenntartást akart az azzal foglalkozónak biztosítani. Az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek már régóta aggodalommal látták az ipari és kereskedelmi élet sajnálatos kilengéseit és sürgették a kormányokat, hogy — úgy mint más országokban — törvényes úton védje meg a tisztességes ipart és kereskedelmet azoktól a betolakodott elemektől, amelyek az üzleti etika és a kereskedői morál minden megkívánt feltételein 2*