Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A Supreme Court döntése

201 tának a Congressus állásfoglalása után érvényt szerezni. E célból vizsgálnia kell, hogy mennyiben van joga a Congressusnak 1. pénzrendszert megalkotni, 2. létező szerződésnek oly kikötéseit hatálytalanítani, amelyek a Congressust alkotmányos hatásköre gyakorlatában gátolják, 3. hogy a perbeli kikötések ilyen gátló természetűek-e? 1. Az alkotmány jogot ad a Congressusnak arra, hogy pénzt veressen, megszabja annak és a külföldi pénznek értékét és a pénzügyek terén szuverén hatalommal ruházza fel. Ez alapon adót vethet ki, kölcsönt vehet fel, a külkereskedelmet szabályozhatja, a mértékegységeket megállapíthatja. A pénzrendszerről való rendelkezés egyik fő alkateleme az egységes pénz létesítése ,,a sound and uniform currency for the country". A pénz értékét és fizető eszköz minőségét a törvény szabja meg. 2. A Congressus e hatáskörének gyakorlatában szerződések teljesítését meghiúsíthatja. Bankruptcy törvényeket hozhat, háborút üzenhet, kiviteli tilalmakat állíthat fel, vámokat megváltoztathat. Nincs oly szerződési kötelezettség, mely e hatalom csorbítására vezethet, bárha ezek az intézkedések az egyéneknek nagy veszteséget okozhatnak. Szerződések a Congressus alkotmányos hatáskörét nem láncolhatják meg, s a felek ügyleteiket e hatalomkör alól nem vonhatják ki. A Congressus hajósok és fuvarosok különleges díjszabásaii hatálytalaníthatja, az államközi szabad forgalmat módosíthatja, trustellenes törvényeket hozhat, hatálytalaníthatja a munkaadók szavatosságát kizáró ügyleteket. Ugyanezek a szempontok állnak a pénzrendszer körüli törvényhozásra is. Ha az aranykikötések az ezirányú politikát sértik, úgy nem állhatnak meg. 3. Hogy ily sérelem (interference) fenforog-e, a gazdasági körülmények mérlegelésétől függ. E részben a Congressusnak szabad keze van, hacsak nem jár el önkényesen vagy szeszélyesen. A goldclause közérdekbe ütköző voltát a Bíróság szerint a szükséghelyzet tapasztalatai igazolták. Ha e kikötések a szerződéseknek csupán csekély részében volnának megtalálhatók: ennek nem volna súlyosabb következménye; azonban U. S. A. területén csaknem minden pénzfizetésre szóló szerződés goldclauset tartalmaz, mondja az ítélet. Két jelenség teszi a goldclause érvényesítését közérdekbe ütközővé: az aranyhalmozás és a tőke menekülése. Ily helyzetben semminő pénzrendszer — akár arany, akár más alapon — nem tud helyt állni, amidőn kötvények dollárbilliói a forgó pénzegység egy különleges formájában vannak kifejezve. A Resolution idejében 75 milliárd dollár n. é. ily kötvény volt forgalomban. Ha az aranypénzben való fizetés szószerint vétetnék, ez szertelenül fokozná az arany iránti keresletet, annak halmozását és menekülését. Ha a goldclauseokat csupán aranyérték-kikötéseknek tekintjük, akkor is sértik a Congressus politikáját. A Resolution idejében arannyal fizetni már nem lehetett, a devalváció küszöbön állt és egységes pénzrendszer volt tervbe véve. A devalváció