Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Vitéz dr. Moór Gyula: A Természetjog Problémája [Könyvismertetés]

195 hivéül mutatkozik, amely a jogban jelentkező hézagok kitöltésére a bírót a ..törvényhozó delegatiója" alapján jogosítja felGyakorlati szempontból ez a felfogás aggályos. Vannak jogtételek, jogelvek, amelyeknek funkciója a bennük rejlő ..terelő erő'": ezeknek tipikus példája a kétség esetére adott interpretacionális szabály. A bíró hézagkitöltési jogának a törvényhozó delegációjára való alapításában is van egy akaratlan terelő erő. amely a bírót a montesqieui elv ellenére a jogalkotás mezejére vonzza. Távolról sem tartanok helyesnek, ha a magyar bíróság a jogfejlesztéstöl szigorúan távoltartaná magát és pedantériával megmaradna a jogalkalmazás szigorú keretében. Csak arra kell gondolnunk, mennyivel szegényebb, mennyivel elmaradottabb volna jogunk a bíróság jogfejlesztő tevékenysége nélkül. De a törvényhozó delegátiójának tana átszakítja ezt a gátat, amelyet a mai bírói felfogás a bírói jogalkotás terén helyesen érez, amikor csak a salus rei publicae nyomása alatt veszi igénybe a jogalkotó tevékenységet. A törvényhozó delegációja szinte alkotmányjogi alappal ruházza fel a bíró kivételesen igénybevehetö és igénybeveendő jogalkotó munkáját. Második megjegyzésünk. Moór az egyéni felelősség elvétől való eltérés példájaként felhozza a középkori Prügelknabe intézményét. A Prügelknabe rejtélyét a magunk részéről abban a megfejtésben keresnők, hogy ez kompromisszum kíván lenni a hatniakarás és a hatniakarás szokásos eszköze (testi fájdalom okozása) között. Értelmet a Prügelknabe büntetése azzal kap. ha ez a büntetés a princ szeme láttára törnénik. így a szánalomérzés felkeltésével áll rendelkezésre az a motiváló erő, amit egyébként a testi malum elszenvedése jelent. B. SÁllam és Polgár címmel Píkler J- Gyula szerkesztésében az elmúlt év őszétől fogva folyóirat jelenik meg Budapesten, amely, miként az a megjelenést megelőzően szétküldött „Értesítö*'-böl olvasható: azon kérdés, illetve tárgykör objektív és gyűlölködéstől mentes vizsgálásának van szánva, „hogy egyrészt az állam és a polgár közti jogviszonynak, tehát a társadalmi rendszernek, melyek általában az elképzelhető formái (amely formáknak a gazdasági kérdések és bajok csak másodlagos függvényei), hogy másrészt ezen elképzelhető különféle társadalmi formáknak, köztük pl. a jelenlegi társadalmi rendnek . . . vannak-e és mely intézményes igazságtalanságai vagy célszerütlenségei, amelyek tömegeknek gazdasági bajait okozzák . . . és hogy végül . . . képzelhető-e és mely jogviszony az állam és a polgár között, melyik tehát az a társadalmi rendszer, amelyben ily intézményes hibák nincsenek .. ." Miként e szemelvényből is látható, e folyóirat bármely, jobbvagy baloldalinak nevezett társadalom-szemlélettől eltérően a társadalmi kérdés lényegét az állam és a polgár közötti jogviszonyban véli meglelni, és ennek megfelelően hasábjait e kérdés megoldásának szenteli, amint azt az eddig megjelent számok is bizonyítják. Ennélfogva — bár e kérdés a társadalom minden tagját egyenlően érinti, — úgy véljük, különösen alkalmas a jogilag képzett intellektus érdeklődésének felkeltésére. M. Róbert.