Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A szociális gondolat hatása a jogszabályalkalmazásra

183 lása melletti deferálás az ösztönös igazságérzet szavának, a második a tételes elvekhez való elzárkózott ragaszkodás, a harmadik a kettő harmóniája. (L. Baumgarten Nándor Glossáját a Fejezetekhez. II. kötet. 629—630. oldal.) A Mester szavaival: L Nem látni az elvi akadályt, II. azt meglátni, III. felismerni, hogy az akadály csak képzeleti. (II. kötet, 1048—1049. oldal.) Baumgarten professzor úr szerint ..az uralkodó civilisztika ebben a kérdésben az igazság felismerésének II. fokán áll: megdönthetetlennek vélt dogmák alapján elzárkózik a gazdasági érdekek figyelembevétele elöl". Ennek a megállapításnak kétségtelen helyességét az újabb bírói gyakorlatban megnyilvánuló újabb szellem nem érinti, de — örvendetesen — kezdi tárgytalanná tenni. Ugyanez a helyzet a szociális igazság felismerésének a három fokánál is (első fok: az antiszociális helyzetek elleni ösztönös felháborodás, második fok: az egyenlőtlenség szükségességének felismerése a kapitalisztikus nézőszempontból, — harmadik fok: a két szempont harmonikus összeegyeztetése). Az első fokon álló ösztönös igazságérzet magában véve a bírói gyakorlatra nem hathat pozitív irányban fejlesztőleg, a második fokban való merev elzárkózottság még az első foknál is rosszabb, a harmadik fok az, ami a helyes sugalmak helyes alkalmazásához vezet és örvendetes a legújabb bírói gyakorlatban ennek a helyes sugalomnak a mindinkább helyes előretörése. — ha más szavakba öltöztetve, más ,,jogszabályok" köntösébe bujtatva is. Ez a mindinkább előretörő magasabbrendű szociális sugalom különböző eszközökkel, különböző utakon jut a bírói gyakorlat felszínére. Ezen eszközök legérdekesebbike és a bírói gyakorlatban leginkább szembetűnő a bíróságok azon igyekezete: megkeresni a tényállásra alkalmazható különböző jogszabályok közül azt a jogszabályt, amely a szociális gondolat sugalmának legjobban megfelel. Ezt a bírói funkciót, a jogszabályválogatásnak ezt a funkcióját a hatály bekapcsolásának, illetve a hatály kikapcsolásának lehetne nevezni, vagy az egyik jogszabály világító ereje elsötétítésének (lefüggönyzésének) és a másik felgyujtásának, vagy más szóval hatályfelgyujtásnak, illetve hatályeltolásnak. Legyen szabad gyakorlati példákkal szolgálni: Az ajándékjelleg kidomborításával és a jövőre való kötelezettség kizárásával a tisztviselőnek adott újévi ajándékot a budapesti kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság 38-as és 27-es tanácsa (38. Pf. 5043 1932. és 27. Pf. 15.784 1931.) az ajándékra irányadó jogszabályok alapján szemlélve, a felmondási időre nem ítélte meg. mert — úgymond — az ajándék elfogadásával a tisztviselő az ajándékhoz fűzött feltételt is elfogadta. A budapesti kir. törvényszék 15-ös tanácsa ezzel szemben (15. Pf. 11.179 1933.) arra az álláspontra helyezkedik, hogy a juttatás, bármilyen elnevezéssel folyósíttatik is, tisztviselői járandóság és ha az háromnál többízben adatott, a fizetés kiegészítő részévé vált. Kétségtelen, hogy az ajándékra vonatkozó jog-