Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Két perjogi kérdés a jogegységi tanács előtt

180 korábbi gyakorlatát, amely közintézményeket betegek helytelen kezeléséből eredő kártérítési követelések alól mentesített. Az erkölcsi kárra vonatkozó gyakorlat érdekes továbbfejiődésekép tekinthető a P. VI. 3448/1934. sz. ítélet, amely nyilván alaptalan büntető feljelentésért 1000 pengő erkölcsi kártérítést ítélt meg. Ezzel szemben a P. VI. 3746/1934. sz. ítélet elutasítja a férjnek azon címen megindított keresetét, hogy ő feleségének megölése miatt lelki megrázkódtatást szenvedett és ebből kifolyólag munkaképességcsökkenés címén anyagi, azonfelül eszmei kára is volt. * Valorizációs keresettel szemben beszámítható ugyancsak valorizáltan oly követelés is, amelynek érvényesítését a beszámító fél a törvényben meghatározott záros határidő alatt perrel nem szorgalmazta. (P. V. 3686/1934.) * Az az alkalmazott, aki fizetését rendszeresen késedelmesen kapta, emiatt rögtöni hatályú felmondással csak akkor élhet, ha előzetesen a munkaadót a teljesítésre jogkövetkezmények terhe mellett felhívta és ez a felhívás sikerre nem vezetett. (P. II. 1897/1934.). Az ítéletben leszögezett jogelv összhangban van a 462. EH.-ban kimondott jogelvvel. Az adott esetben azonban a döntés mégis aggályos. A felperes ugyanis kilépése előtt felhívta a munkaadót a teljesítésre, utóbb azonban kijelentette az alperes ügyvezető igazgatója előtt, hogy levelének nincs jogi háttere. Ez a kijelentés a Kúria szerint a levélbeli felhívást hatálytalanította. Szerintem egy ily általánosságban tartott kijelentés nem jelenti a levélbeli felhívás visszavonását és az alperes ezután a nyilatkozat után sem lehetett kétségben a maga kötelezettségei tekintetében, mivel a felhívás megtörténtének ténye, nem pedig a feleknek ahhoz fűzött kommentárszerű megjegyzései relevánsak. * Az igazgatósági taggal kötött szolgálati szerződés nem esik a 844. EH. alá, tehát közgyűlési határozat nélkül is érvényes. (P. VII. 6268/1933.). Előző, ellentétes gyakorlatot ismertettünk lapunk mult évi folyamának 583. oldalán. * A nem kereskedő által kibocsátott utalvány nem lévén kereskedelmi utalvány, annak megszerzője az utalvány első birtokosával szemben támasztható kifogásokat tűrni tartozik. Ily kifogás az is, hogy az utalvány alapja kártyajáték közben annak folytatására adott kölcsön (P. VII, 5747/1933.). A márkás árunak meghatározott áron alul való eladását tiltó szerződés: kartelszerződés; a kartelszerződés alakiságának megtartása nélkül ilyen megállapodás érvénytelen. (P. IV6558/1933.).