Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Elidegenítési és terhelési tilalom

155 lan állagára, melynek tulajdonosára nézve elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve? A kérdés nagyon helyesen, vagylagosan van feltéve, mert amint már kimutattuk a kétféle tilalom nem azonos és közöttük különböztetni kell. A határozat értelmében: ,,az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás útján, sem ezenkívül és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatállyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás útján, mind ezen kívül helye van." Tehát amennyiben elidegenítési és terhelési tilalom van feljegyezve, vagy ez a bejegyzés tárgyának jogi természetében bennfoglaltatik, jelzálogjog bejegyzése az ingatlan állagára el nem rendelhető. E tekintetben a terhelési és elidegenítési tilalom között különbség nincs, mert bármelyikük külön-külön is elégséges a kívánt jogi eredmény biztosítására. Az ingatlan elidegenítésére vonatkozólag konklúzió azonban nem vonható, mert a feltett kérdés és a nyert határozat határán ez kívül esik. Az indokolás egyik bekezdése azonban azt mondja, hogy ily tilalom (s nem tesz különbséget a terhelési és elidegenítési tilalom között) bizonyos ügyleteknek természetes folyománya.5) Ilyen „esetekben az elidegenítési és terhelési tilalom kikötése, mint a rendelkezés jogi természetében rejlő, teljesen felesleges is, minthogy az elidegenítést nem annyira a tilalom, mint inkább harmadik személynek a lekötött dologra vonatkozó igénye gátolja." Az előadottakban megállapítottuk, hogy különböztetni kell a kétféle tilalom között és ha a jogosuk személy igényeinek az érvényesítése nem kívánja az elidegenítési tilalmat, fölösleges, hogy mint latens tilalom, mely a jogügyletnek természetéből folyik, a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozza. 3) Az utóöröklési jognak a megfogalmazása azonban igen gyakran kétséget hagy fenn aziránt, hogy ez elidegenítési és terhelési tilalmat jelent-e. A telekkönyvi feljegyzések közül idézzük a következő példákat: a) B. 42. — „azután feljegyeztetik, hogy a B. 40—41. alatti tulajdonosok illetőségéből a H. J.-től még születendő gyermekeket a velük egyenlő arányú tulajdonjog illeti meg, — b) B. 12. „Továbbá a fent átírt ingatlanrészre s a fentnevezett örökösök javára és pedig Györgynek kiskorúságában, valamennyinek pedig végrendelkezés és leszármazók hátrahagyása nélkül leendő elhalálozása esetén az örökös társakat egymás közt egyenlő arányban megillető utóöröklési jog feljegyeztetik. Az első esetben határozatlan, hogy az utóöröklési jog, mely maga is jövőbeli és bizonytalan, az ingatlan milyen hányadára vonatkozik és nem lehet ennélfogva az egész ingatlant forgalmon kívül helyezni. Az utóbbi esetben az utóörökíésnek előfeltételéül van rendelve, hogy a tulajdonos tulajdonosi jogainak gyakorlásával az utóöröklést egyáltalában ne hiúsítsa meg.