Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 3. szám - Elidegenítési és terhelési tilalom
151 nak azok mintájára szabályozott újabb intézményei (az 1920: XXXVI. t.-c. alapján juttatott telkek) nem tartoznak az általános magánjogba, hanem ius specialet alkotnak. Velük e helyen bővebben nem foglalkozunk. A csőd hatását, hogy a vagyonbukott rendelkezései a csődtömeggel szemben viszonylag hatálytalanok és a bírói zárlat hatását, melynek feljegyzése a magánjogi forgalom számára a telekkönyvet a feljegyzés tartamára lezárja, szintén nem tárgyaljuk. Csak a jogügyleti kikötésekre kívánjuk kiterjeszteni vizsgálatunkat, hogy eredményül megállapíthassuk, hogy helye van-e biztosításukra az elidegenítési ás terhelési tilalom feljegyzésének, illetőleg természetükből folyólag magukban foglalják-e ezeket a tilalmakat? Az elidegenítési és terhelési tilalmat úgy a gyakorlatban, mint az irodalomban együttes fogalomként kezelik. Kérdés azonban, hogy ez helyes-e. Az elidegenítési tilalom magában foglalja a terhelési tilalmat is. Az ingatlan állagának megterhelése, végrehajtás során az ingatlan elárverezését, tehát kényszer elidegenítését eredményezi. A terhelési tilalom az ingatlan állagának megterhelését tiltja. A tilalom feljegyzése nem akadálya a haszonélvezet megterhelésének, illetőleg az arra vezetendő végrehajtásnak. A terhelési tilalom azonban nem gátolja okvetlenül az ingatlan elidegenítését.1) Ingatlan tulajdonosa meghatározott személy részére elővásárlási jogot engedhet, illetőleg az ingatlan eladásával egyidejűleg mint eladó kikötheti magának a visszavásárlási jogot. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha az ingatlan tulajdonosa ingatlanát értékesíteni óhajtja, az eladási áron első sorban az gyakorolhatja a vételt, akié az elővásárlási jog. A visszavásárlási jogot az eladó pedig azért köti ki, hogy ingatlanát meghatározott áron. meghatározott idő multán vagy bármikor visszaválthassa. E kikötések kötelmi jogi helyzetet létesítenek, a telekkönyvben bejegyezhetök, a bejegyzés által a passzív oldalon, az ingatlantulajdonos terhére kötött jogi helyzet áll elő.2] A tkvi publicitás folytán az elővásárlásra jogosult sérelmével harmadik személy nem szerezheti meg az ingatlant. Ö úgy az előző, mint az új tulajdonos ellen fordulhat, az elővásárlási jognak tkvi beJ) Ha kielégítési alapot az ingatlan állaga nem nyújthat, helyes, tilalom útján eleve megakadályozni az ingatlan állagának jelzálogi megterhelését. Ezáltal a terhelési tilalom megakadályozza azt. hogy a hitelezők az ingatlan elárverezése útján hajtsák be követeléseiket, más szóval az ingatlan kényszerelidegenítését. Ennyiben a terhelési tilalom egyúttal elidegenítési tilalom is. Nem lehet azonban ebből egy általános elidegenítési tilalomra következtetést vonni; a terhelési tilalommal nem jár együtt az elidegenítés oly formájának tilalma, mely az ingatlan állagára igényjogosultra nézve nem jelent sérelmet, az ő jogainak érvényesítését nem hiusítja meg. -') „A telekkönyvben bejegyzett elővásárlási jogot a jogosult az ingatlanra utóbb jogot szerző harmadik személyek ellen is érvényesítheti." (Mtj. 518. §. 2. bek.) „A telekkönyvben bejegyzett visszavásárlási és vételi jogot a jogosúlt az ingatlanra utóbb jogot szerző harmadik személyek ellen is érvényesítheti." (Mtj. 517. §. 2. bek.)
