Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Közgyűlési határozat megtámadása

Vá'á tétben arra mutatok reá, hogy a vizsga eredménye a nyári szü­netet közvetlen megelőző napokban siralmas. Idevonatkozólag a következő adatokra hívom fel a figyel­met: az 1934. évi június 8-tól a nyári szünetig vizsgázott 173 fiatalember. Ezek közül teljes visszautasításban részesült vagy pótvizsgára utasíttatott 59. Ezzel szemben az 1934. évi január 1-től március 20-ig levizsgázott fiatalemberek közül csak 44 uta­síttatott vissza, illetőleg utasíttatott pótvizsgára. És ugyanezt az eredményt látjuk az előző esztendőben is. Az 1933. június 20-tól a szünetig vizsgát tett 182 jelölt közül visszautasíttatott és pótvizsgára utasíttatott 59, ellenben az 1933. márciusáig vizsgát tett 182 jelölt közül csak 41 utasíttatott visz­sza. A tapasztalat tehát azt mutatja, hogy a nyári szünetet köz­vetlenül megelőző időben évente több a visszautasítás, mint máskor. Ennek okát könnyű megtalálni. Két oka lehet. Egyik az, hogy a jelölt a nyári szünet előtt le akarja rázni a vizsgát és nekimegy arra való tekintet nélkül, el van-e készülve. A másik, hogy a jelöltek a bizottság tagjainak kimerültségére számítanak, arra t. i., hogy a nagy tömegben kevésbé alaposan lesznek meg­vizsgáztatva. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy akik így számíta­nak, csalódnak számításukban. Ha azonban a vizsgavisszautasításokkal foglalkozom, ezzel szemben örömmel kell megállapítanom, hogy a vizsgázók túl­nyomó része egész esztendőn át szép készültségről tesz tanúsá­got. És vannak a jelöltek között elég nagy számban olyanok is, akik kiváló eredményt mutatnak fel, akik fényes tudást árul­nak el. Az ilyen jelöltek vizsgáin való részvétel csak öröm és bol­dogság. Szívből kívánom, hogy minél gyakrabban legyen ilyen öröm­ben részünk. Ezt kívánom magunknak és kívánom a jelöltek­nek. Ebben a reményben a legmelegebben üdvözlöm a bizottsá­got. Üdvözlöm a régi kipróbált tagokat és üdvözlöm azokat a tagtársakat, akik ma vannak először körünkben. Meleg szeretettel emlékezem meg azokról a társainkról, akik a mult ciklusban velünk működtek, most azonban meg­szűntek a bizottság tagjai lenni. Meg vagyok róla győződve, hogy az egész bizottság velem érez akkor, amikor kivált tagtársaink­nak a bizottságban kifejtett nagyértékü tevékenységükért hálás köszönetemnek adok kifejezést. Az egész bizottság nevében arra kérem volt tagtársainkat, hogy a bizottságban kifejtett működé­süket tartsák meg jó emlékezetükben. Amikor így meleg szeretettel megemlékezem azokról a tag­társainkról, akik megszűntek a bizottság tagjai lenni, szabadjon két ilyen társunkról névszerint is megemlékezni. Ezek egyike Oswald István Őexcellenciája, ki a Kúria el­nökévé történt kineveztetése folytán más irányú elfoglaltságára való hivatkozással helyettes elnöki állásáról lemondott s a bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom