Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Közgyűlési határozat megtámadása

131 arra, hogy a materiális igazságot kutató bírói határozat keretébe sok mindent belefogjon, ami talán eredetileg nem is szándékol­tatott oda, ott óvakodjunk az elkövetkezendő reform munkálat­nál a megszorító értelmezéstől még akkor is, ha látszatra ez az eddigi szabályt egy meghatározott iránvban bővíteni is látszik.*) Dr. Huppert Leó. JOGÉLET - ÜGYVÉDSÉG. Az újonnan kinevezett és megválasztott tagokból alakult bíró­és ügyvédvizsgáló bízottság 1935. évvel megújuló lustrumát ünne­pélyes teljes üléssel kezdte meg, melynek kiemelkedő mozza­nata a bizottság elnökének, dr. Degré Miklósnak nagyjelen­tőségű és nagyhatású elnöki megnyitó beszéde volt. A nemes gondolatokban bővelkedő szózat ismét tanúságot tett a jogászi közvélemény régi ítéletének helytállósága mellett. A budapesti kir. ítélőtábla elnökének egyénisége és lelki világa annyira at van hatva magasztos hivatásának sugárzó erejétől, hogy minden­kor és minden ténykedésében a bírói munka legmagasabb elve vezérli. Sikerekben gazdag életét az igazságkeresés és az igaz­ságszolgáltatás eszményi feladatának szentelte, csak önmagához volt tehát következetes, amidőn vizsgálóbizottsági elnöki munka­körében is az igazságos ítélkezést tűzte ki legfőbb programm­fául. A súlyos megállapításokat tartalmazó beszédből idézzük a következőket: m Három esztendő mult el azóta, hogy az igazságügyi kor­mány a bizottság élére állított. Ez idő alatt behatóan foglalkoz­tam vizsgáink körül felmerülő kérdésekkel és minden törekvé­sem az volt, hogy a színvonalat fenntartsam, sőt amennyiben lehetséges, emeljem. Azt hiszem, tudjuk valamennyien, hogy a vizsgaeredmények nem kielégítők. A titkári jelentések évente sok visszautasításról számolnak be. Ezek az adatok azonban még nem adják a hely­zet hű tükrét. A helyzet az én megítélésem szerint sötétebb, mint amit a statisztika feltűntet. Plénumokon sokszor hangoztatjuk, hogy emelni kell a szín­vonalat és hogy a mi kezünkben van a jövő jogásznemzedék sorsa. Valamennyien át vagyunk hatva annak tudatától, hogy a bírói és ügyvédi pályától el kell zárni az oda nem való eleme­ket és érezzük valamennyien, hogy a bizottságnak épen ez a hivatása. És a gyakorlatban mégis olykor hűtlenek leszünk elveink­hez. Hűtlenek leszünk azokban az esetekben, amikor beteg, ideg­gyenge egyének állnak a bizottság előtt, akik sokszor a harctér, de még inkább a hadifogság áldozatai. A nem sikerült vizsgák túlnyomó része azonban nem a most jelzett kategóriába tartozik. *) A közgyűlési határozatok semmissége és megtámadhatósága kérdésében: 1. a Magyar Jogászegylet kiadásában megjelent „A rész­vénytörvény előkészítése" c. munkában Dr. Dávid István curiai bíró és. dr. Sichermann Bernát előterjesztését; 180. s köv. old. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom