Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Külföldi munkavállalók jogviszonyai

110 nek a módjára azonban sokkal szerencsésebb, a jog egyébkénti tételeivel sokkal inkább összhangban álló az az út, amelyet a mi Kúriánk követ. A Kammergericht ítélete szerződéses konstrukciót választ, de kézenfekvő, hogy egyrészt a szerződés létrejötte dogmatikailag erőltetett, másrészt kicsit vaskos oly szerződési akarat felvétele valamely fél terhére, aki határozottan az ellenkező akaratot nyilvánította. Ha el is fogadjuk azt a kiindulópontot, hogy a vízműveknek lehetőség szerint hozzá kell jutnia az általa meg nem tagadható szolgáltatás ellenértékéhez, akkor is helyesebb, ha a vízműveknek privilegizálandó kielégítése az árverési vevő által fizetett vételár terhére (ami végeredményben a jelzálogos hitelező terhét jelenti) történik, mint az árverési vevő terhére. A jelzálogos hitelezőnek az elsőbbségi igénnyel biró követelések kielégítése után fennmaradó értékre van joga és az ingatlan árverési értékesítéséből befolyó vételár netání fluktuálásának kockázata őket természetszerűen terheli, amivel szemben az árverési vevőnek kötelezettsége fix terjedelmű és annak a vételárnak a megfizetésére szorítkozik, amit az árverésen megajánlott. Mindenképen helyesebb tehát a vízműveknek az árverési vételár terhére történő privilégizált kielégítése, sem mint az árverési vevőnek utólagos megterhelése. B. S. Külföldi munkavállalók jogviszonyai. Az 1930. évi XXVIII. t.-c végrehajtása tárgyában kiadott 10000/1930. B. M. számú rendelet szerint, a külföldiek munkavállalási engedélyét és azok esetleges meghosszabbítását a munkaadónak kell az illetékes hatóságnál kérelmeznie. Ennek a rendelkezésnek nyomán, a munkaügyi bíróságoknál az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a munkaadó felelős azért, ha az alkalmazott munkavállalási engedélyét a hatóság nem hosszabbítja meg és ezért ilyen esetekben az alkalmazott jogosan léphet fel, a felmondási időre járó igényével. A gyakorlatban ez a következőket jelenti: A gyáros alkalmazza a külföldi üzemvezetőt, vagy mestert és megszerzi részére a munkavállalási engedélyt, Ez az engedély a fennálló jogszabályok szerint meghatározott időre szól és a munkaadó tartozik gondoskodni arról, hogy a külföldi munkakörét idővel magyar honos sajátítsa el, hogy az után a külföldi munkavállalóra szükség ne legyen. A minisztérium ezt az engedélyt a munkaadó kérelmére többször is meg szokta hosszabbítani. Ha azonban a meghosszabbítást a hatóság bármely oknál fogva megtagadja, ennek az a következménye, hogy az alkalmazott a munkát azonnal abbahagyni tartozik és ha ilyen esetben az alkalmazott annak ellenére, hogy őt a munkaadó el nem bocsátotta, hanem a szolgálati viszony hatósági intézkedés folytán szűnt meg, felmondási igényét bíróilag érvényesíti, ezt a bíróság neki a fenti indokok alapján megítéli. (38. Pf. 14268/1931. és 38. Pf. 16063/1933.) Ebben természetesen van logikai és szociális indok, azonban jogi