Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A 60. és 61. sz. jogegységi határozat. (Biztosítási jog)

81 Ugyanezzel indokolták meg az egyes vidéki bíróságok azokat az ítéleteket, melyek a vitás elvi kérdés eldöntését szükségessé tették, úgy hogy a díj perekben hozott elutasító ítéletek nem a felhívás elkésettségén, hanem azon alapultak, hogy a biztosító nem tartotta be az 1927: X. t.-c. 4. §. által előírt és a bíróság — helytelen — felfogása szerint az 5. §-nál is irányadó és az esedékességtől számított 90 napos határidőt, így a perlés elkésett, illetve a biztosító díjkövetelésétől elállottnak tekintendő. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a biztosító díjkövetelését az utólagos teljesítési határidő elteltétől számított 60 nap alatt nem érvényesíti. Más szóval: Akár első éves, akár folytatólagos díj perlésével késett el a biztosító, az 1927: X. t.-c. 4. §. 2. bek. vagy 5. §. 3. bek. alapján elállottnak és a szerződés automatikusan megszűntnek volt tekintendő. A határozat meghozatala után is ugyanez a helyzet akkor, ha a biztosító a biztosítás hatályának beálltakor esedékes díj perlését mulasztja el, vagy a biztosítás hatályának beállta után esedékes díjat a kellő időben (30 napon belül) elküldött felhívásban foglalt utólagos teljesítési határidő elteltétől számított 60 napon belül nem érvényesíti. Abban az esetben, ha a határozat hatálybalépésekor az esedékességtől számított 30 nap már eltelt és a biztosító a felhívást még nem küldte el,3) vagy ilyen felszólítás elküldésével a jövőben késik el, a felhívás hatályosan többé nem eszközölhető. Az kétségtelen, hogy ha a felhívás elkésett, a szerződés teljesítését a biztosító per útján többé nem követelheti. Nyitva marad azonban az az összehasonlíthatatlanul jelentősebb kérdés, hogy a szerződés megszűnik-e és nem visel-e a biztosító a díjkövetelés még beszámítás útján sem lehetséges behajtásának lehetősége nélkül ingyen kockázatot. Az 1927: X. t.-c. 5. §-a szerint a biztosítási szerződés hatályvesztését, történjék az kifejezett elállás (5. §. 2. bek.), vagy a 60 napon belül való nem perlés (5. §. 3. bek.) konkludens ténye által, felhívásnak kell megelőzni, automatikus szerződésmegszűnés el sem képzelhető. A határozat értelmében azonban csak olyan felhívás hatályos, amely a 30 napos praeclusiv határidőn belül küldetett el. Közel fekszik tehát az a nézet, hogy a hatályosság nem mérhető kétféle mértékkel, kétséges, hogy a 30 napot meghaladóan elküldött felhívás perlési jogot már nem biztosít, de elállási jogot még igen. Ahol a jog valamely cselekmény elvégzésére praeclusiv határidőt szab, ott a határidő után teljesített cselekménynek semmiféle maradékhatálya nem lehet.4) Másrészről nem képzelhető el, hogy törvény vagy törvényerejű más jogforrás megkívánhassa, hogy az egyik szerződő fél ellenszolgáltatás reménye nélkül szolgáltatási kötelezettségre le8) Ilyen esetek száma optimisztikus becslés szerint 15—20.000-re tehető! *) így a H. T. 57., 83. §§., Ppn. 15. §. 2. bek., K. T. 349. §. 3. t. b. 3