Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A magánjog szerkezete Irta: Fürst László

602 részben kapott súlyos sebet s taián lesz alkalmunk e tárgykörre más vonatkozásban rövidesen bővebben visszatérni. A tanulmány befejező szakában e pertípussal összefüggő és nap-nap után felmerülő vitás kérdéseket: a perelőfeltételeket, a perjogi szabályok alkalmazását, a perindítás kezdő- és véghatáridejét, a megszüntető tényeket stb. tárgyalja felette nagy gyakorlati érzékre valló alapossággal és lelkiismeretességgel. Egyik-másik tétele bizonyára ellentmondást fog kiváltani, így azon nézete, hogy újítás esetén a végrehajtási jog átszáll az új követelésre, tehát a novatio nem végrehajtásmegszüntetési ok. (148. old.) A szerző felfogását nem tartjuk összhangban állónak a kereset individualizációs szabályával, de az ítélet sem tekinthető olyan üres keretnek, melybe a felek tetszésük szerint más és más jogigényeket illeszthetnének. Az elméleti részek további gondolkodásra késztetnek, a gyakorlati fejezetek pedig a törvénykezés munkásai szemében nélkülözhetetlen forrásmunka rangjára emelik az áttekinthető rendszerben és élvezetes stílusban megírt művet. ^*A magánjog szerkezete. Irta: Fürst László,1) Nem tudom hamarosan, vájjon a tudomány múzsájának hatásköre kiterjed-e a recenziós műfajra is (már pedig nekünk jogászoknak nagyon kell ügyelnünk mindennemű hatásköri összeütközésre), de ha igen, úgy invokációs szólammal fohászkodnék a tudomány múzsájához, hogy adjon erőt a kitűzött cél méltó megoldásához. Mert valóban nem könnyű feladat Fürst László könyvének ismertetése és kritikai méltatása. Már a címfelírat olvasása és a munka terjedelme annyira felcsigázza az érdeklődést, hogy még mielőtt az olvasáshoz fogunk, az az érzésünk, hogy nem hétköznapi alkotással állunk szemben. Ad vocem cim. Ha kezünkbe veszünk egy jogi munkát és elolvassuk annak címét, úgy rendszerint már ebből sejtjük, milyen probléma az, amivel a könyv foglalkozik. Nem így Fürst könyvénél, amelynek kézbevételekor elképzelni sem tudjuk, mit értsünk a magánjog szerkezete alatt, hogy a magánjog konstrukciójának megvilágítása hogyan foghat ekkora terjedelmet. Ha azonban a könyvet olvasni kezdjük és végig olvassuk, akkor azt látjuk, hogy ez a cím olyan szerény, mint a szerző egyénisége. Mert a könyv a magánjog szerkezetén túl azt lehet mondani a civiljog egész encyklopediáját tartalmazza. Ebben benne van nemcsak a magánjog szerkezete, hanem a magánjog elmélete, gyakorlata, irodalma, módszertana, fejlődése, bölcselete, úgy hogy bátran lehetne a magánjog universumának titulálni. De épen ez a körülmény teszi nehézzé azt a vállalkozást, amely a munka tartalmát, vagy pláne részleteit akarja ismertetni. J) A budapesti m. királyi Pázmány Péter tudományegyetem magánjogi szemináriumának kiadványai. Grill Károly könyvkiadóvállalata kiadása. Hj. Dr. Nagy Dezső.