Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A fővárosi lakbérleti szabályrendelet és az ügyvédség

595 110, illetve 120 pengő összegnél nem lehet több az évi nyugdíjintézeti járulék, de viszont az intézet ezen évek alatt is a teljes összegű szolgáltatásra köteles a jogosultakkal szemben, még pedig, ha kell, a díjtartalék gyűjtésének beszüntetése mellett is. Nézetünk szerint ez az öt év gyakorlatilag és nagyban-egészben a kirovó rendszernek ideiglenes hatálybalépését fogja jelenteni, úgy hogy bizonyos tapasztalatai lesznek az intézetnek az esetre, ha a mostani rendszertől eltérni óhajtana. Az intézet szolgáltatásait illető szabályok közül csak kisebb jelentőségű változásokat kreál a javaslat, így pl. hogy ha a házasságot a törvény életbelépte után kötötték, nem jár özvegyi ellátás annak, aki a házasság megkötésekor több mint húsz évvel volt fiatalabb férjénél: ezen intézkedés az intézet kockázatát van hívatva csökkenteni és egyébként analógiát talál a közjegyzők nyugdíját szabályozó 15.600/1934. L M. rendelet 26. §-ában. Az elhalt ügyvédnő férje is nyugdíjat kaphat, de csak akkor, ha a férjtartásra vonatkozó szabály (MMtj. 117. §.)nak megfelelően vagyontalan és munkaképtelen, viszont, ha az árvának atyja és anyja is ügyvéd volt, akkor mindegyik szülő után külön-külön jár az árvaellátás: ezt az intézkedést azonban maga a javaslati indokolás is csekély gyakorlati jelentőségűnek mondja, bár tagadhatatlanul igazságos. A szolgáltatások többszörözését a javaslat továbbra is megengedi, sőt feltételei tekintetében a korábbi jogszabályokkal szemben méltányos változtatásokat létesít, azonban a többszörözésre vonatkozó részletes rendelkezéseket az alapszabályoknak engedte át, úgy vélvén, hogy a többszörözés intézményes rendezésre nem alkalmas, miértis a rugalmasabb alapszabályokra bízható ennek a különben kevéssé bevált intézménynek a szabályozása. Említettük, hogy a nyugdíjintézeti ügyek mily sokszor állottak az utóbbi évek ügyvédpolitikai küzdelmeinek előterében és tény, hogy a kari társadalom széles rétegei találták elviselhetetlennek a tagdíjjal együtt nagyon érzékeny összegre emelkedő járulékfizetést, ellenben csekélynek azt a szolgáltatást, amelyet az intézet a jogosultaknak nyújt. Hogy az új törvényjavaslat nemes intenciói és inkább keretszerű intézkedései a gyakorlati életben megoldhatóvá teszik-e a lenyomorított ügyvédség eme problémáját, az e pillanatban nyilt kérdés, de máris a legnagyobb dicsérettel kell kiemelnünk, hogy az ügyvédség az eddiginél fokozottabb mérvben dönthet majd afelől, hogy mily rendszer szerint kívánja nyugdíjintézményét fenntartani és továbbfejleszteni s bizton reméljük, hogy az autonómiának az eddiginél szélesebb kiépítése e téren is áldásos eredményt fog \ A fővárosi lakbérleti szabályrendelet és az ügyvédség. A magyar jogalkotás terén még nem volt példa, amely az ügyvédséget és főleg annak munkaterületét annyira érintette volna, mint épen a most készülő székesfővárosi lakbérleti szabályrendelet. Sajnos, az ügyvédi munkaterület itt is — mint általában minden új jogalkotásnál — erős sérelmet szenved. A szabályrendelet az ügyvédi munkaterületet legjobban a házkezelőre vonatkozó rendelkezésében sérti, amikor is a hozni. Dr. Frankéi Pál