Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

583 kívül is a részvénytársaságot jogosító és kötelező nyilatkozatokat tehet és az általa a részvénytársaság cégbélyegzője alatt tett megrendelés a részvénytársaságot kötelezi. (P. IV. 2450/1933.) A P. IV. 5931/1933. sz. ítélet a részvényekre feljegyezni rendeli a haszonélvezeti jogot és azt a körülményt, hogy a részvények az egyik részvényesi érdekcsoportnak az igazgatósági és végrehajtó bizottsági tagok megválaszthatása végett kiadassanak. Vitás, hogy a 844. sz. E. H., amely az igazgatóság tagjainak díjazását a közgyűlés elé utalja, kiterjed-e az igazgatósági taggal kötött szolgálati szerződésekben megállapított javadalmazásra. A kérdésre igennel válaszol a Pk. IV. 4384,1934. sz. végzés, viszont az ellenkező álláspontot látszik elfogadni a P. II. 647/1934. sz. ítélet. Az a valóságnak meg nem felelő hirdetésbeli tényállítás, hogy a hirdető lap a legelterjedtebb hétfői napilap, reklámszédelgésnek minősül. (P. IV. 2349/1934.) Az ítélet túlszigorú; az olyan általánosságban tartott tényállítások, amelyeket a közönség amúgy sem fogad el száz százalékos valóságnak, nem érdemlik meg a versenytörvény szigorú szankciókat. Amilyen helyes a valóban illoyalis versenycselekmények üldözése, ugyanoly óvatossággal kell őrködni azon, hogy a versenytörvény ne adjon lehetőséget a versenytársak indokolatlan zaklatásához és így a versenyper ne váljon maga is a versenytársnak való kellemetlenkedés eszközévé. Az idézett ítéletnek egy másik megállapítása is aggályos: sajtó útján való terjesztésnek minősíti az oktogontéri villanyosujságban való közzétételt. A gondolatok terjesztésének ezt a módját nem minősíthetjük eléggé intenzívnek, a nyilvánosság elegendően nagy körét megragadónak ahhoz, hogy reá a sajtótörvény rendelkezései nyerhessenek alkalmazást. A P. VII. 3264/1933. sz. ítélet állandó gyakorlatként állapítja meg azt, hogy a váltó lényeges kellékei egészen az ítélethozatalig pótolhatók; ha ellenben az óvatoláskor a váltó még kellékhiányos volt, akkor a visszkereseti adósokkal szemben a váltókereset elutasítandó. A Pk. V. 3208/1934. sz. végzés állandó bírói gyakorlatként tünteti fel azt a jogelvet, hogy ellenszolgáltatástól függő marasztalás esetében a végrehajtás elrendelhető ak-