Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

561 1934/4.). Kivételesen figyelembe vétetett olyan követelés is, amely 1933. október 23-án fennállott ugyan, de csak ezen időpont után érkezett beadvány alapján jegyeztetett be; ez esetben ugyanis a védettség iránti kérelem elutasítását az a hitelező kérte, akinek az adós már 1933. október 23. előtt átadta a bekebelezési engedélyt (nyíregyházi tsz. Pkf. 797/1934/5.) A rendelet szövegét átlépő ilyen kivételek azonban nem erőtlenítik meg a szabályt, amely közgazdasági megfontolások alapján vonta meg a védetté nyilvánítások határát. Az elrendelés előfeltételeinek hiányában a védettség megszüntethető (R. 15. §. b) pontja), így nincs akadálya annak, hogy a hitelező ily irányú kérelmet terjesszen elő a telekkönyvi hatóságnál annak kimutatásával, hogy az egyházközségnek egyházi adóból, iskolaadóból, községi iskolasegélyből és párbérből mennyi jövedelme van, s hogy a jövedelemmegoszlási kimutatásban megjelölt ingatlanokat az egyházközség maga használja-e, vagy azok javadalomként vannak-e kiadva (zalaegerszegi tsz. Pkf. 605/1934/5.) Azon az alapon, hogy a védettség elrendelésének nem volt helye, a feljegyzés törlését nem lehet kérni amiatt, hogy a gazdaadós ingatlanainak megterhelésében a R életbelépése után olyan apadás állott be, amelynek a R. életbelépése idején fennállása esetén a védettség kérése jogtalan lett volna (szegedi it. tábla P. II. 554/1934/10.) A gazdaadósi minőség megszűnését és a jövedelemben beállott változásokat jövedelemmegoszlási kimutatással kell igazolni; de a gazdaság vitelében rendszeresen előálló időközi változásokat, pl. az állatok szükségszerű értékesítése folytán támadt ideiglenes jövedelemcsökkenést, a gazdaadósi minőség meghatározása szempontjából nem lehet figyelembe venni (pestvidéki tsz. Pkf. I. 10.658/1934/13.). A védettség megszüntetésének csupán az adós egyes ingatlanaira vonatkozólag nincs helye, hanem ha a törlésnek valamelyik ingatlan tekintetében helye van, a védettséget törölni kell az együttesen védetté nyilvánított összes ingatlanokról, tehát azokról is, amelyeken a törlést kérő hitelező követelése nincs bekebelezve (szegedi it. tábla P. II. 1209/1934/12., kalocsai tsz. Pkf. 539/1934.). Más határozat szerint azonban az eredetileg helytelenül védettség alá vont, mert kizárólag ipari célokat szolgáló ingatlannak a védettség alól külön kivonása, ha a fennforgó körülmények indokolják, esetleg helyt foghat (nyíregyházi tsz. Pkf. 5768/1934/8.). II. Kötelező szolgáltatásokat állapít meg a R. 4., 5—7. és 38. §-a. A R. 4. §-a (és az 1500/1934. I. M. r.) értelmében az 1933. október 24. előtt lejárt kamatok tökésithetése és bekebelezése végett a gazdaadós köteles váltót és nyilatkozatot kiállítani, de e kötelezettség tekintetében csak akkor esik késedelembe s e miatt a védettség a 16.200/1933. M. E. r. 23. §-a értelmében csak akkor törölhető, ha a hitelező az adóssal az említett okmányok kiállítására vonatkozó kívánságát, valamint azt is előzőleg közölte, hogy a kamatokat mily összeggel kívánja tőkésíteni (pécsi it. tábla P. I. 1436/1934/16.). Határozathozatal előtt szükséges a felek meghallgatása s a hitelezőnek