Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Az ügyvéd elsőbbségi joga

548 lett ez a gondolat és cél csak nehezen valósítható meg.18) Beck megállapítása a 39. sz. J. E. H. meghozatala óta fokozott jelentőségre emelkedett. De lege lata semmi alapját nem találjuk annak, hogy a törvényihozó az ügyvéd perköltségkövetelését az ellenfél beszámítási jogával kívánta volna korlátozni, sőt a Pp. 121. §-ából ennek épp az ellenkezőjét olvastuk ki. Nem találjuk nyomát a törvényes zálogjognak sem, de a közfelfogás is ellentmondana annak a nézetnek, hogy az ügyvédet a perköltségeken csak a zálogos hitelező jogai illessék meg, vagyis ne álljon jogában és módjában az ellenféllel szemben megítélt perköltségkövetelését pl. engedmény útján értékesíteni. A törvény többet akart az ügyvédnek adni, mint zálogjogot, csak elmulasztotta szándékát világosan kifejezni. Az új ügyvédi Rendtartásnak kell tehát maradéktalanul érvényre juttatni a perköltségek rendeltetésének gondolatát. Ezt azonban tökéletesen csak az a megoldás biztosítaná, mely elismeri a perköltség közvetlen szerzésmódját és eleget téve az ügyvédség régi óhajának, törvénybe iktatja, hogy a megítélt perköltség közvetlenül és kizárólag az ügyvédet illeti.19) Az ismertebb legislatív előmunkálatok közül egyedül a budapesti Ügyvédi Kamara választmányának Rendtartás Tervezete (79. §.) fogadja el az ú. n. tulajdoni elméletet, mert világosan úgy van szövegezve, hogy a perköltség, vagy más bíróilag megállapított költség „tulajdonjogilag" illesse meg az ügyvédet.20) A választmány tervezetét tartjuk ebben a vonatkozásban a legsikerültebbnek és azt a magunk részéről azzal a szabállyal egészítenők ki, hogy a mai joghelyzettel éppen ellentétben, a saját félnek adnánk elsőbbségi jogot az ügyvédjével szemben netán fennálló visszatérítési igényének biztosítására. ///. Dr. Nagy Dezső. 1H) „Olyan kategóriát, mely minden eshetőséggel szemben ép bőrrel feltétlen realizáláshoz tudja juttatni a védett érdekét, a dogmatika bevett fegyvertárában nem találni." Beck i. m. 13. oldal. ie) Szerző: Tulajdonjog a követeléseken. P, J. 1933. 20) Néhai dr. Nagy Dezső tervezete (73. §.) törvényes zálogjogot és elsőbbségi igényt, Pollák Illés tervezete (111. §,) pedig törvényes zálogjogot és megtartási jogot óhajt adni, amit utóbbi kiegészít azzal, hogy az ügyfél sikkasztást követ el, ha a nála befolyt értéket ki nem adja. Vitéz Pétery Aladár tervezete (110. §.) fenntartja a mai konstrukciót és csak az elsőbbségi jog megsértése esetén állapítja meg a saját félnek és az ellenfélnek egyetemleges felelősségét az ügyvéddel szemben. Leopold Elemér az ügyvéd költségigényének védelmét azáltal akarja kiépíteni (113. §.), hogy a polgári bíróságok költséghatározatai nemcsak a peres felek között, hanem az ügyvéd és a költségek fizetésében elmarasztalt fél között is jogviszonyt állapítsanak meg. Tervezete azonban a szankciókról nem intézkedik.